Hosszú távon nem volna működőképes egy holdi nagyváros

A Hold vízkészletei kapcsán az elmúlt években számos felfedezés született, s ennek köszönhetően felmerült, hogy esetleg megvalósítható egy önálló, önellátó holdi nagyváros. Ezt néhány hipergazdag komolyan is veheti, és tervezi is (szándékban minimum) a Holdon felépítendő, egyre nagyobbá duzzadó emberi települést, azonban vannak akadályok, amelyeket még pénzzel se lehet elhárítani. Két kutató nemrégiben kiszámította, mennyiben volna megvalósítható, és hol ütközne akadályokba egy holdi nagyváros létezése.

A két, űriparban is jeleskedő személy, Elon Musk, illetve Jeff Bezos holdi megtelepedésről álmodoznak. Bár elképzeléseik és megvalósítási módszereik eltérnek, a végcél az volna, hogy az ember állandóan, külső segítség nélkül élhessen égi kísérőnkön. Musk folyamatosan növekvő nagyvárost álmodott, Bezos inkább a nehézipar Holdra telepítésében gondolkodik, amely persze együtt járna állandó emberi településekkel is.

Energia lesz bőven

A jövő holdi városai számára nem lesz energiahiány. Akár még a sarkvidéken (ahol a víz jelen tudásunk szerint megtalálható) is működtethető a település, még atomreaktorok nélkül is. Ehhez elegendő, hogy a szinte állandóan napfényt kapó kráterperemeken a napenergiához jól hozzá lehet férni.

A peremekre magasba nyúló fotovoltaikus oszlopokat lehet építeni, amelyek annyi energiát termelnének, ami bőven elég volna a lakosság igényeihez és az ipari tevékenységhez. A számítások 3 GW energiát adtak a napsütötte időszakra.

Mivel a Hold tengelyferdesége csak 1,5 százalékos, így a sarkvidéki kráterek peremét gyakorlatilag állandó napfény éri, a Nap nem kel vagy nyugszik, hanem körbe-körbe jár. A kevéske árnyékos időt a helyi domborzat okozza csupán.

A növénytermesztéshez gyakorlatilag nem sok energiára lenne szükség. A kutatók optimista elképzelései szerint e növénytermesztő egységeket e megvilágított területeken elhelyezve a közvetlen napfényből nyernének elég energiát.

A nem megvilágított időt pedig elhanyagolhatóan kevés energiaigénye miatt nem is számolták bele a rendszerbe. Így, az optimista számítás szerint egy egymilliós holdi város 2,1 GW energiaigényét bőven fedezné a napenergia. Ha több millió lakosról volna szó, akkor már atomenergiára is szükség lenne.

A fő kérdés a víz

A távérzékeléssel végzett vizsgálatok rendkívül bizonytalanok a holdi víz mennyiségét illetően. Úgy is mondhatnánk, igazából fogalmunk sincs, mennyi lehet a Hold hozzáférhető vízkészlete. Mivel egyelőre nincsenek helyben végzett méréseink, csak a távérzékelésre lehet hagyatkozni, ezek pedig nem túl biztatóak.

Egy néhány éve, a távmérések alapján végzett számítás szerint a 8 legígéretesebb kráterben mindössze 34 millió köbméter (vagyis ugyanennyi tonna) víz lehet – ez a Balaton vizének nem egészen 2 százaléka. A kutatók azonban most nagyon optimistán számoltak: 1 milliárd köbméter vízre alapozták az elképzelt holdi város kapcsán végzett számításaikat.

A kutatók olyan tevékenységek, folyamatok vízigényét vették figyelembe, mint az ivás, fürdés, élelmiszer-termelés, valamint a légzéshez használt oxigén előállítása. E tényezők gyakorlatilag legnagyobb részben visszaforgatható vizet jelentenek, így az optimális működésű rendszerben ezek 98 százaléka újrahasznosítható. (A vízből előállítandó rakéta hajtóanyagról most nem értekeztek a kutatók, de az mindenképp teljesen elvész a rendszerből.)

Az igényeket figyelembe véve, lakosra számolva fejenként és évente 500 köbméter vízre van szükség, s ebből 10 köbméternyi vész el a rendszerből minden évben.

Ha ezt az igen optimalizált rendszert, és az erősen optimista vízmennyiséget veszik alapul, akkor se lenne elég a holdi víz egy egymilliós város lakói számára több mint egy évszázadra. Egy holdi falu (ezer fő) vagy egy kisváros (tízezer fő) viszont néhány évszázadig kihúzhatná vele.

Mi lehet mégis a megoldás?

Lehet még jobban növelni a vízfelhasználás hatékonyságát is persze, de a végleges megoldást a sokkal több víz jelentené. A mostani technikánkkal csak néhány méteres mélységig „látunk” be a Hold felszíne alá, és csak az e rétegben lévő készletekről van elképzelésünk.

Könnyen lehet, hogy nagyobb mélységben sokkal több a víz. Ha mégse, még mindig vannak vízben gazdag égitestek a Naprendszerben, amelyek alkalmasak lehetnek vízpótlásra. A víz Holdra szállítása persze így is nehéz feladat lesz.

Eleve korlátozott azon kisbolygók száma, amelyek nincsenek túl távol ehhez. A kutatók számításai szerint egy optimális helyen, optimális módon keringő égitestről naponta 27 szállítmány érkezhetne, egyenként 1000 köbméter vízzel.

zzel évente 10 millió köbméternyit lehetne a Holdra juttatni. Ez nem túl sok persze, és a szállítások üzemanyagigényét nem is vették figyelembe. A most elvégzett számítások csak a legalapvetőbb dolgokról készültek, és azt hivatottak elősegíteni, hogy a helyén tudjuk kezelni a holdi városokról szóló elképzeléseket.