Már szeptember közepére rekordot döntött az atlanti hurrikánszezon

Az atlanti hurrikánszezon június elsejétől november 30-ig tart, ez az az időszak, amikor az Atlanti-óceán Egyenlítőtől északra eső részén a legtöbb hurrikán létrejöhet. A szezon statisztikai adatok szerinti legaktívabb részét a szeptember közepe jelenti – azonban 2026-ban szeptember közepéig még egyetlen hurrikán se alakult ki. A NOAA előrejelzésében  2-6 hurrikánt várt erre a szezonra, de csupán a hurrikán erősséget el nem érő, gyengébb ciklonok születtek.

Minden hurrikán trópusi ciklon, de nem minden trópusi ciklon válik hurrikánná. A meghatározó különbséget a szélsebesség jelenti. Az USA az 1 perces mérési átlagot tekinti ebben mérvadónak, és így 119 kilométer per óra szélsebesség a hurrikán alsó határa. A Meteorológiai Világszervezet (WMO) viszont 10 perces szélsebesség átlagot vizsgál, az ő értelmezésükben kissé szigorúbb a hurrikánság feltétele, mint az USA meteorológiai szolgálata szerint. Ennek hagyománybéli okai vannak.

A hurrikánok (illetve a trópusi ciklonok) az Atlanti-óceán keleti szélén, Nyugat-Afrika közelében légköri zavarként kezdik életüket, de csak az óceán meleg vize felett, annak túloldalára érve lesznek elég erősek ahhoz, hogy hurrikánná váljanak. Erre általában valahol a Karib-tenger térségében kerül sor.

Az erősségüket alapvetően az óceán vízhőmérséklete és szélnyírás-viszonyai döntik el. Nem elég, hogy jól párolgó meleg víz uralkodjon az útvonalán, arra is szükség van, hogy a szélnyírás – vagyis a légrétegek eltérő szélirányai, szélsebességei – ne legyen túl erős. Ha mégis erős, akkor ennek hatására a ciklon középpontja ennek hatására félrecsúszik. Ez pedig azt jelenti, hogy nem tud igazán megerősödni a rendszer, mert újra és újra fel kell építenie magát.

A La Niña időszakokban ez a szélnyírás általában gyenge, így kedvez a hurrikánok születésének, az El Niño időszakban viszont erős, ami visszafogja e viharrendszerek kialakulását.

Amióta megbízható adataink vannak az atlanti hurrikánokról, olyan még nem fordult elő, hogy szeptember közepéig egyetlen hurrikán se alakult volna ki. 2026-ban pedig erre is sor került – számolt be a Scientific American. Ennek a hátterében is az El Niño áll, ahogy a kontinens túloldalán, a keleti Csendes-óceánon pedig pont az ellenkezője zajlik: eddig már 4 hurrikán alakult ki. Még hatalmasabb ciklontevékenység zajlik a nyugati Csendes-óceánon, itt szeptember közepéig 24 tájfun jött létre (a tájfun a hurrikánok ázsiai neve).

1966-tól kezdődően műholdas megfigyelések is adatokat szolgáltattak a hurrikánokról, így ezt az időt tekinthetjük a legbiztosabb információk kezdetének. A kontinens közelébe érkező hurrikánokról korábbi adatok is vannak természetesen, ezek közt azonban könnyen előfordulhatott műholdak vagy repülőgépek nélkül észre nem vett hurrikán.

Egy szezonban átlagosan 7 hurrikán szokott kialakulni, amelyből 3 az erősebb kategóriákba esik. Az mindenképp rekordnak tekinthető, hogy szeptember közepéig egyetlen hurrikán se jött még létre.

Bár hurrikánmentes szezont már 1907-ben és 1914-ben is feljegyeztek, nem tudhatjuk, hogy vajon tényleg azok voltak-e. A szakemberek szerint elképzelhető az is, hogy a 2026-os hurrikánszezonban egyetlen, megfelelő erősséget elérő ciklon se alakul ki, de kicsit nagyobb a valószínűsége annak, hogy 1-2 hurrikán azért létrejöhet a szezon második felében.