„Ha egy betegnek ilyen lenne a vérképe, azonnal az intenzív osztályra küldenék” – súlyos állapotban van a Föld

A Föld általános egészségét vizsgáló Planetary Health Check 2026-os kiadása alapján a bolygó stabilitását meghatározó kilenc faktorból hétnél már átlépte a határt az emberiség – számol be a Live Science. A szakértők szerint az érintett rendszerek állapota ráadásul továbbra is romlik.

A jelentés több mint 60 tudós közreműködésével készült. A szerzők úgy gondolják, van még lehetőség a folyamatok megfordítására, de a következő néhány év intézkedései döntőek lesznek.

A bolygóhatárok azt jelölik, milyen keretek között maradhatnak stabilak a Föld egymással összefüggő természeti rendszerei. Átlépésük növeli a súlyos, akár visszafordíthatatlan károk kockázatát.

Niklas Kitzmann, a Potsdami Klímahatás-kutató Intézet munkatársa és a jelentés vezető szerkesztője értékelésüket egy orvosi vizsgálathoz hasonlította. „Ha egy betegnek ilyen lenne a vérképe, azonnal az intenzív osztályra küldenék” – tette hozzá.

Milyen állapotban van a Föld?

Az óceánok savasodása 2025-ben került hetedikként az átlépett határok közé. Ezen a területen, valamint az édesvízrendszerek és a földhasználat változásánál a jelentés növekvő kockázatot mutat.

Négy másik folyamatot már a súlyos, visszafordíthatatlan károk veszélyével jellemezhető kategóriába soroltak a kutatók. Ezek

• az éghajlatváltozás;
• a nitrogén- és foszforkörforgás megzavarása;
• az új, ember alkotta anyagok környezetbe juttatása;
• valamint a bioszféra épségének romlása.

A tápanyagkörforgás felborulásában például a túlzott műtrágyahasználat is szerepet játszik. A környezetbe kerülő nitrogén- és foszforfelesleg szennyezi a vizeket, és oxigénhiányos, az élővilág jelentős része számára lakhatatlan holt zónák kialakulásához vezethet. A mikroműanyagok, a rendkívül lassan lebomló, úgynevezett örök vegyületek és más mesterséges szennyezők pedig sokszor megfelelő biztonsági ellenőrzés nélkül jutnak a természetbe.

Az élővilág állapotát részben a fajok kihalási ütemével mérik. Bár ennek pontos meghatározása nehéz, a növény- és állatállományok emberi tevékenység okozta hanyatlása világszerte jól dokumentált. Az élőhelyek pusztulása, a túlzott hasznosítás, az inváziós fajok és a szennyezés mellett ebben egyre nagyobb szerepe van az éghajlatváltozásnak is.

Már érezhetők a bolygó állapotromlásának hatásai

A kilenc vizsgált terület közül globálisan csak a sztratoszférikus ózonréteg állapota és a légkör aeroszolterhelése marad a biztonságos tartományban. A jelentés ugyanakkor különösen sérülékeny térségként emeli ki Amazóniát, amely veszélyes fordulóponthoz közeledhet, valamint a tengerfenék élőhelyeit, amelyeket a fenékvonóhálós halászat károsít, és a mélytengeri bányászat is fenyeget.

A bolygó állapotromlásának következményei egyre látványosabbak. A kutatók szerint a gyakoribb és súlyosabb hőhullámok, a gleccserek fogyása, a tengeri hőhullámok és a kiterjedt korallfehéredés is ezek közé tartoznak. Kitzmann ugyanakkor kiemelte: a megújuló energia terjedése, a napenergia-technológia olcsóbbá válása és a természetvédelmi nemzetközi megállapodások okot adnak a reményre.

„Még van lehetőségünk megfordítani a folyamatokat, de a következő néhány évben el kell kezdenünk csökkenteni a kibocsátásokat és mérsékelni a természet pusztulását” – hangsúlyozta a kutató. A szakértő szerint a megoldások egy része már rendelkezésre áll, most alkalmazásuk felgyorsítására van szükség.

Legyél Te is előfizetőnk!Tetszik a National Geographic online tartalma? A nyomtatott magazinban további, máshol nem elérhető történeteket és fotókat találsz. Aktuális előfizetési akciónkról itt tájékozódhatsz.