Így alakult ki egy magyarországnyi lyuk az Antarktisz jegén

Az Antarktisz 2024-es telén különös jelenséget figyeltek meg a tengeri jégborításon.

Egy friss tanulmány alapján 2024 augusztusában, a déli félteke tele során egy csaknem Magyarország méretű nyílt vízfelület alakult ki az Antarktisz tengeri jégtakarójában – számol be a ScienceAlert. A kelet-antarktiszi Breid-öböl térségét júliusban és augusztusban rendszerint összefüggő jég borítja, ezért különösen szokatlan volt a műholdképeken megfigyelt jelenség. A szakértők arra jutottak, hogy az eset hátterében a szélsőséges légköri és óceáni folyamatok álltak.
A tengerjéggel körülvett nyílt vízfelületet polinyának nevezik. A most vizsgált képződmény legnagyobb kiterjedése elérte a 89 121 négyzetkilométert – összehasonlításképp: Magyarország nagyjából 93 ezer négyzetkilométeres. A térségben az év érintett időszakában korábban nem figyeltek meg hasonlót.
A jelenséget Jeebanjyoti Swain, az indiai Bharathidasan Egyetem munkatársa és kollégái vizsgálták. A kutatók 2024 júliusában és augusztusában hat légköri folyó érkezését azonosították. Ezek a légkörben húzódó, nagy mennyiségű vízgőzt szállító sávok meleg, nedves levegőt juttattak az alacsonyabb földrajzi szélességek felől az Antarktiszhoz. Az események a térség ismert télközepi nedvességszállító jelenségeinek legerősebbjei közé tartoztak.
Egyre gyakrabban nyílhat lyuk az antarktiszi jégen
Az erős légköri folyók sorozata nagy mennyiségű nedvességet szállított az alacsonyabb szélességekről az antarktiszi térségbe, miközben a tartós, dél felé irányuló áramlás a pólus felé sodorta a tengerjeget. A levegő felmelegedése és a felszínt érő fokozott hősugárzás egyaránt gátolta a jég növekedését.
Eközben az óceán felől is hő érkezett. Az erős szél elmozdította a felszíni vizet, amelynek helyére mélyebbről viszonylag meleg víz áramlott fel. Az úgynevezett Ekman-szívás tovább melegítette az óceán felső rétegét, a tartós tengeri hőhullámok pedig akadályozták a visszafagyást.
A kutatók úgy vélik, hogy a klímaváltozás miatt erősödhetnek a légköri folyók, sűrűbben jelentkezhetnek és tovább tarthatnak a légköri, illetve tengeri hőhullámok, miközben a Déli-óceán felső vízrétege is felmelegedik, vagyis gyakoribbá válhatnak az ilyen események. Így olyan térségekben is rendszeressé válhat a jégborítás visszahúzódása és a polinyák kialakulása, ahol korábban stabil volt a tengerjég.
Az úszó tengerjég olvadása és visszahúzódása közvetlenül nem emeli a tengerszintet, eltűnése mégis komoly következményekkel járhat. A kontinens körüli jégöv védelmet nyújt a jégselfeknek és a gleccsereknek, meggyengülésével a melegedő óceán könnyebben károsíthatja ezeket. A tengeri jég évszakos visszatérése az antarktiszi élővilág táplálékhálózatainak fennmaradásában is meghatározó, a fehér felület emellett kevesebb hőt nyel el, mint a sötét, nyílt tenger.
Legyél Te is előfizetőnk!Tetszik a National Geographic online tartalma? A nyomtatott magazinban további, máshol nem elérhető történeteket és fotókat találsz. Aktuális előfizetési akciónkról itt tájékozódhatsz.











































































































































































































