Két balatonnyi víz hiányzik Magyarország talajából

A 2022-es rekordaszály óta sem állt helyre Magyarország vízháztartása, a talajok egyre szárazabbak, miközben számos folyónkon történelmi mélypontra süllyedt a vízállás.

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatóinak legfrissebb vizsgálata alapján a 2023-as állapothoz képest a Balaton teljes vízmennyiségének közel kétszeresével csökkent a magyarországi talajok felső 75 centiméteres rétegében tárolt vízkészlet – olvasható az egyetem közleményében. A szakemberek szerint a 2022-es történelmi aszály után nem állt helyre az ország vízháztartása, az egymást követő száraz évek hatása pedig egyre súlyosabb.
Az SZTE kutatói egy több mint 22 millió mérési adatot tartalmazó monitoringhálózat segítségével mérték fel a talajnedvesség változását. Az eredmények azt mutatják, hogy 2023 és 2026 első kilenc hónapja között az országos átlagos talajnedvesség 26-ról 20 térfogatszázalékra csökkent, vagyis közel negyedével esett vissza. Ez országos léptékben mintegy 4,1 köbkilométeres vízkészlet-csökkenésnek felel meg.
A legnagyobb arányú visszaesést a Közép-Dunántúlon tapasztalták, ezt az Észak- és a Dél-Alföld követte. A tényleges vízhiány azonban továbbra is a Dél-Alföldön a legsúlyosabb. A helyzetet az idei nyár hőhullámai és a csapadékhiány is súlyosbította, január és szeptember között az országos csapadékösszeg alig haladta meg a 200 millimétert.
Sérülékennyé vált a magyarországi vízháztartás
A vízhiány a folyók vízállásában is megmutatkozik. A kutatók által vizsgált 285 vízmérce közül 81-nél, vagyis az állomások közel 28 százalékánál dőlt meg a korábbi legkisebb vízállási rekord. A Dunán több helyen 10–20 centiméterrel, a Közép-Tiszán egyes mércéknél pedig 45–50 centiméterrel mértek alacsonyabb vízállást a korábbi minimumnál. A rendkívüli kisvizek az ivóvízellátásban és az öntözésben is problémákat okoztak.
„A mostani helyzetet sem lehet kizárólag egyetlen rendkívül száraz nyárral magyarázni. Az egymást követő évek vízhiánya összeadódik: a talajok, a felszín alatti vízkészletek és a folyók állapota együttesen jelzi, milyen sérülékennyé vált a vízháztartásunk” – mondta dr. Sipos György, a vizsgálatok vezetője.
A szakemberek szerint a tartós vízhiányt néhány esős nap nem képes megszüntetni, ezért kulcsfontosságú, hogy a csapadékosabb időszakokban minél több vizet sikerüljön helyben tartani. Az SZTE kutatói ennek érdekében lehetséges vízmegtartási területeket térképeznek fel, valamint drónokra szerelt szenzorokkal és terepi mérésekkel vizsgálják a különböző beavatkozások hatékonyságát.
Legyél Te is előfizetőnk!Tetszik a National Geographic online tartalma? A nyomtatott magazinban további, máshol nem elérhető történeteket és fotókat találsz. Aktuális előfizetési akciónkról itt tájékozódhatsz.











































































































































































































