Szibériai éjszakák
A pár nap borult és felhős idő után három napon keresztül szerencsém volt és derült volt az idő Szibériában. Ezért az éjjeli fotózást nem a beúszó felhők húzták keresztbe, hanem inkább a – 26°C és az ordító szél ami ellen nem nagyon tudtam védekezni maximum hátat fordítottam neki. 😁 De kitartottam, és bár le kellett vennem a hótaposót aztán masszírozással kicsit vissza hozni fagyhalálból a lábujjaimat, de sikerült és minden perce ajándék volt. Mivel a legközelebbi településtől is több órányi autózásra voltam a Bajkál jó közepén gyakorlatilag nem kellett a fényszennyezéssel küzdenem. Zavartalanul csinálhattam amit a legjobban imádok, fotózhattam az éjjeli égboltot… Olyan látvány tárult elém amit alig hittem el. Pár fotót készítettem csak mert egyszerűen nem tudtam levenni a szemem az égről. Sosem láttam még ennyi csillagot. A kép egy 17 fotóból álló panoráma fotó amit ISO 5000, 25sec, 16mm en készült fotókból állítottam össze. A hegy egy sziget ami mögül éppen kibukkanó fény nem fényszennyezés hiszen a hegy mögött a tó folytatódik több tíz kilométeren keresztül, település pedig nem található abban az irányban. Az a fény úgynevezett állatövi fény. Az állatövi fény létrejöttét az okozza, hogy a Naprendszer egészét kitöltő porszemcséken visszaverődik a napfény. Mivel a porszemcsék igen ritkásan helyezkednek el ezért a jelenség általában rendkívül halvány.