Egy magányos diófa

A felvételen egy földközelben lévő telihold és egy földtávolban lévő telehold látható. Azonos berendezéssel, azonos expóértékekkel készült két felvételt egymás mellé téve szembetűnő a kb. 50 ezer km-es különbség. Holdkeltekor és holdnyugtakor olyan nagynak érződik a korong, merthogy van mihez viszonyítani. Fák, autók, épületek, mind-mind olyan kicsinek tűnnek a hatalmas "sajtkorongban". Ezt nevezzük Hold-illúziónak. Az egész trükk csak addig érződik, ameddig az égitest magasra nem kerül, akkor már nincs mihez viszonyítani. Égi kísérőnk mérete mégis "változik". Hol közelebb van hozzánk, hol távolabb a pályából adódóan. földközelben ~ 350000km-es közelségbe kerül, míg földtávolban több mint négyszázezer km-re is lehet tőlünk a korong. Szabad szemmel ezt nem érzékeljük, azonban egy földközeli telihold akár 15%-al nagyobb is lehet, valamint 33%-al fényesebb mint egy földtávolban lévő Hold. A két holdfotó egy 900mm-es fókuszú 12 centis lencsés távcsővel és egy Canon EOS6D-vel készült.

Bíbor tükör a Balatonon.

Napkelte szárcsákkal.

Egyik kedvenc fámról készítettem egy napfelkeltés fotót, amin a nap reggeli fényei, és a hold az égbolton ad egy kis pluszt a képnek! :)

Elindultam szarvasbőgést fotózni. Hallottam, hogy bőgnek, de sajnos a völgy túloldalán voltak . Átkeltem a völgyön az erdőn keresztül, a nap már lemenőben volt. A Nap fénye beragyogta a szarvasbikát .