A nap képe: Fiastyúk
A sok eső után végre jutott egy kis idő fotózni. A célpont az M45 katalógusszámú nyílthalmaz, látható a csillagokon kívül a körülöttük található reflexiós köd, melyet a csillagok fénye világít meg. A képhez 32 darab, egyenként 3 perces expozíciót használtam fel, egy Skywatcher 72/420 APO távcsővel.
A nap képe: A fény köszöntése
Beköszöntött az esős évszak és a földből előbujnak a szabad szemmel alig látható teremtmények. Ő itt egy gömböcugróka.
A nap képe: Spóratánc
Légyölőgalóca spóra áramlása, levélke alakban.
A nap képe: Őszi alkony
Őszi naplemente festői környezetben, Mártélyon.
A nap képe: Holdkelte Salgó vára mögött
A képen az éppen a Salgó vára mögött felkelő Holdat láthatjuk
A nap képe: Gyergyószárhegyi ferences kolostor
A kolostor tulajdonképpeni alapítójának IV. Lázár István tekinthetjük, aki 1642-ben a kápolnák őrzésére ferences rendi szerzeteseket telepít az 1633-as pestisjárványban életüket vesztett remeték helyett, s lehetővé teszi számukra, hogy egy kisebb ferences faházat építsenek a Szűz Mária nevére szentelt nagyobbik kápolna mellé. Négy évvel később a Gyergyói-medencében újra pestis pusztít, s a falu mintegy fele áldozatul esik, Fráter Istvánnal és P. Fulgentiussal együtt. Az egyetlen túlélő, P. Bertalan is visszatér 1648-ban provinciájába, miután I. Rákóczi György elrendeli, hogy ferences zárdák csak Csíksomlyón és Mikházán működhetnek. A kápolnák őrzését ekkor egy zarándok remete veszi át. 1665-ben V. Lázár István, Csík-, Gyergyó- és Kászonszék főkirálybírája „mint jó fiú édes szüleinek ilyen istenes példáját akarván követni”, újra ferenceseket telepít ide, ezzel mintegy újjáalapítva a kolostort. Forrás: Hargitai Értéktár
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
