A nap képe: Fekete gólya ebédje

Légyölőgalóca spóra áramlása, levélke alakban.

Őszi naplemente festői környezetben, Mártélyon.

A képen az éppen a Salgó vára mögött felkelő Holdat láthatjuk

A kolostor tulajdonképpeni alapítójának IV. Lázár István tekinthetjük, aki 1642-ben a kápolnák őrzésére ferences rendi szerzeteseket telepít az 1633-as pestisjárványban életüket vesztett remeték helyett, s lehetővé teszi számukra, hogy egy kisebb ferences faházat építsenek a Szűz Mária nevére szentelt nagyobbik kápolna mellé. Négy évvel később a Gyergyói-medencében újra pestis pusztít, s a falu mintegy fele áldozatul esik, Fráter Istvánnal és P. Fulgentiussal együtt. Az egyetlen túlélő, P. Bertalan is visszatér 1648-ban provinciájába, miután I. Rákóczi György elrendeli, hogy ferences zárdák csak Csíksomlyón és Mikházán működhetnek. A kápolnák őrzését ekkor egy zarándok remete veszi át. 1665-ben V. Lázár István, Csík-, Gyergyó- és Kászonszék főkirálybírája „mint jó fiú édes szüleinek ilyen istenes példáját akarván követni”, újra ferenceseket telepít ide, ezzel mintegy újjáalapítva a kolostort. Forrás: Hargitai Értéktár

Észak Tanzániában a Lake Manyara Nemzeti Parkban fotóztam ezt a kalapácsfejű madarat, másnéven gogót. A gogó, vagy kalapácsfejű madár Afrika számos országában megtalálható, a mocsaras, vizes élőhelyeket, folyók közelségét kedveli. Hatalmas, kb 1,5 méteres fészket épít ágakból. Hívó hangja érdekes: “nyip” és a végén “kyik-kyik-kyik-kyik-kyik kyik-keeek-kreeeeek”.