A nap képe: Darvak a tavon


„Majd a nádas zúdul,rendül,
Vad madár kél seregestűl
És kerengve,kiabálva
Csap a szomszéd láp tavába.”
Tompa Mihály
Hozzászólások
A nap képe: Aranyos tükörkép
Visszatekintve a szeptemberi finn tajgán töltött fotózásomra, megállapítható, hogy a napokig tartó szakadó eső után legalább a fotózások idejére igazán kegyes volt hozzám az időjárás: délutánra, mindkét alkalommal, csodásan kisütött a Nap és remek fényekben sikerült fotóznom. Második napon is kigyalogoltunk a lesekhez. Kis időre rá, hogy kipakoltam a felszerelésemet és elhelyezkedtem a forgószéken, a tó túloldalán megjelent egy aranyos bocs, gyönyörűen tükröződve a tó nyugodt vizében. Sajnos sokáig nem örülhettem ennek az élménynek, mert perceken belül megjelent egy hatalmas példány, akinek már a közeledte elűzte a kis modellemet. A nagy barna medve egyenesen felém igyekezett, átszelve a lápos szakaszt. Néha - néha visszanézett, megbizonyosodott, hogy senki sem követte, majd egy mozdulattal feltépte az ,,éléskamra" ajtaját és kiette annak tartalmát. Amint végzett, a lesem felé közeledve elhagyta a területet. Néhány perc múlva, megdöbbenésemre újra megjelent a kis bocs, valószínű némi maradék reményében jött ő is az ,,éléskamrához".
A nap képe: Őszi divat
Légyölő galócák az őrségi erdőben
A nap képe: Szilánkokra tört a fény
Van, amikor a természet egyetlen pillanatra olyan látványt teremt, amelyet elképzelni sem tudnánk. Ma egy kárókatona (Phalacrocorax carbo) szárnycsapása ezernyi apró cseppre szórta a vizet. A reggeli napfény megcsillant rajtuk, a sötét tollak aranyszínben ragyogtak, és néhány másodpercre mintha minden a fényről szólt volna. Ott álltam a fényképezőgépemmel, és próbáltam megőrizni valamit abból, ami a következő pillanatban már nem létezett. Talán éppen ez az, amit a legjobban szeretek a természetfotózásban: sosem tudhatom, milyen ajándékkal térek haza. Kép és szöveg: Bede Erika 2026. október 9.
A nap képe: Feszült figyelem
Fiatal aranysakál f/4 - 1/500s - ISO320
A nap képe: Az aranyat érő morzsa
Ahogy besütött a nap a szállodaszoba ablakán, egy apró fehér maszatot láttam mozogni. Egyre közelebb és közelebb hajoltam ehhez a mozgó ponthoz, míg végül egy teljesen új világ tárult fel előttem – mindössze pár centire, a talpam alatt.











































































































































































































