A nap képe: Bodzavirágból, bodzavirágból hullik a, hullik a sárga virágpor.
Talán plusz komment nélkül is sokan értenék, hogy hogyan jutott eszembe ez a kép. Egyik nap megcsapott a bodza illata. Megálltam, haraptam egyet a levegőben, mélyet szippantottam és felnéztem nyitott szemmel… persze ezt a látványt csak elképzeltem. A halvány sárga és fehér apró szirmok, az illat, mely átjárja az ember tüdejét, a csillagok melyeket annyian kémlelünk a sötét égbolton. Végül egyik éjjel bebújtam egy bodzabokor alá, közel, amennyire csak lehetett,- a virág alá és rajta keresztül hunyorogtam a csillagos ég felé, közben mélyeket szipákoltam a még kissé talán hűvös „tavaszutó- nyár eleji” éjjelen. Pokróc, takaró feleleges kellék…a hosszúra nyúlt fűszálak között amikor a „bodzavirágból hullik a sárga virágpor…”
A nap képe: Ködös sziluett
A fotó Tiszaalpáron készült az Alpári-tónál egy ködös hajnali reggelen. A sziluett egy szürke gémet ábrázol egy kidőlt faágon a tavon. A narancssárgás fények árnyékba borítják a madarat és az ágakat, erőteljes sziluetteket alkotva a hajnali ködben. A kép finoman megjeleníti a természet csendes nyugalmát, a gém pedig egyedül uralja ezt a varázslatos reggeli tájat.
A nap képe: Vidéki tempó
Ember és kutyája egy pusztai bekötő úton egy tanya felé igyekszik
A nap képe: Rejtőzködő
Mezei nyúl került lencsevégre Hódmezővásárhely határában.
A nap képe: Utolsó sugarak
Őszi aranyóra végi fények.
A nap képe: Messier 45 – Plejádok
Mostani asztrofotómmal a Messier 45 (M45) jelű nyílthalmazt örökítettem meg. Elnevezései változatosak: Fiastyúk, Plejádok, Hét nővér, Subaru (japán eredetű, innen az autó márka logója is). A nyílthalmaz szabad szemmel is könnyen észlelhető a Bika csillagképben. Viszont csak a legfényesebb csillagai megfigyelhetőek. Ha szeretnénk csillagaira is felbontani kisebb távcsőre lesz szükségünk. Első ismert megjelenítését a franciaországi Lascaux-barlangban fedezték fel, ~17000 éves. A Plejádok ~445 fényévre található tőlünk, a halmaz fiatalnak mondható ~115 millió éves. A körülötte látható ködösséget nagy mennyiségű por alkotja. Ez a köd egy reflexiós köd, mert a csillagok fénye világítja meg a port. A köd kékes elszíneződését a fényesebb csillagok fénye okozza. Ugyanis ezek rendkívül forró óriáscsillagok. A kép elkészüléséhez 10 órányi adatgyűjtésre volt szükség.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
