A nap képe: Gyergyószárhegyi ferences kolostor
A kolostor tulajdonképpeni alapítójának IV. Lázár István tekinthetjük, aki 1642-ben a kápolnák őrzésére ferences rendi szerzeteseket telepít az 1633-as pestisjárványban életüket vesztett remeték helyett, s lehetővé teszi számukra, hogy egy kisebb ferences faházat építsenek a Szűz Mária nevére szentelt nagyobbik kápolna mellé. Négy évvel később a Gyergyói-medencében újra pestis pusztít, s a falu mintegy fele áldozatul esik, Fráter Istvánnal és P. Fulgentiussal együtt. Az egyetlen túlélő, P. Bertalan is visszatér 1648-ban provinciájába, miután I. Rákóczi György elrendeli, hogy ferences zárdák csak Csíksomlyón és Mikházán működhetnek. A kápolnák őrzését ekkor egy zarándok remete veszi át. 1665-ben V. Lázár István, Csík-, Gyergyó- és Kászonszék főkirálybírája „mint jó fiú édes szüleinek ilyen istenes példáját akarván követni”, újra ferenceseket telepít ide, ezzel mintegy újjáalapítva a kolostort.
Forrás: Hargitai Értéktár
A nap képe: Marsi látkép
Marokkói homokdűne Agadír környékén.
A nap képe: Az őrszem
Ezeket a vörös szövőhangyákat Thaiföldön fotóztam. Amint közelebb hajoltam hozzájuk rögtön fenyegetően lépett fel ez a kis hangya, készen állva a védekezésre. Számomra nagyon érdekes részletek is megfigyelhetőek a képen, főként a szájszerv és a szem környékén.
A nap képe: Széncinege
Egy apró tünemény
A nap képe: A katica bárkája
Ősszel évről évre jó témát adhat egy pocsolya vízfelszíne. Az arra lehullott színes falevelek mellett, ha szerencsénk van - pár rovarra is jó eséllyel rálelhetünk.
A nap képe: A Mátyás-templom este
A kép egy gyönyörű éjszakai panorámát mutat be Budapest egyik ikonikus épületéről, a Halászbástyáról és a mögötte magasodó Mátyás-templomról.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
