A nap képe: Tölgymakkormányos (Curculio glandium)
Hazánk tölgyeseiben mindenhol elterjedt és nagyon gyakori. Ez a kedves és ártalmatlannak tűnő bogárka a tölgy makktermésének fő károsítója. Ezen kívül tápnövénye lehet még a szelídgesztenye, a bükk, a mogyoró, sőt a cseresznye és a kecskerágó is. A nőstények a makkokba rakják le petéiket. A lárvák a makk belsejében fejlődnek, majd kirágják magukat, és végül a talajban bábozódnak be. Az imágók a következő évben kelnek ki, és mivel a bábozódási idő és az imágók kikelésének időpontja változó, tavasztól őszig bármikor találkozhatunk kifejlett példányokkal.
A nap képe: Ember és természet
A kép napkeltekor készült a Bükk-hegységben, a fotóstársam látható rajta.
A nap képe: Agancsok között
A tél az ízeltlábúak számára látszólag nem a főszezon, viszont ha jobban körülnéz az ember ilyenkor is lehet találni aktív apróságokat. Ezt a pici pókot én sem vettem volna észre, ha nem guggolok le közelebbről szemügyre venni egy fatönkön növő szarvasagancsgombát. Egy ilyen apró jelenet engem mindig a természet nagyobb összefüggésein való merengésre késztet. A halott faanyagot lebontja az azt fonalaival behálózó gomba, a fa tápanyagait újra elérhetővé téve más növények számára. A gomba termőtestén hálót sző egy prédára leselkedő pók, minek áldozata lehet egy pont spóra vacsorára érkező egyéb ízeltlábú…
A nap képe: És mégis lélegzik a föld…
Befagyott vízen, Duna Dráva Nemzeti park
A nap képe: Üstökösgém
A kép még augusztusban készült a Tisza-tavon egy csónakból.
A nap képe: Szőlőt dézsmáló házi méhek
A melegebb ősz hatására a házi méhek még kirepülnek a kaptárból, de mivel a táplálékforrásul szolgáló virágok nagy része, már elnyílt, így más élelem forrást keresnek, pl.:kései gyümölcsöket. Jelen esetben szőlőre leltek, amelyben komoly kárt okoznak. Főleg ha egy egész család lepi le a lugast.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
