A nap képe: Rák köd


1054-ben az égbolton egy új csillag tűnt fel, mely fényesebb volt mint a Vénusz, azaz az Esthajnalcsillag. A vendégcsillag ragyogása szokatlanul furcsa volt, ugyanis mivel 6500 fényévről érkezett ezért pontszerű volt, ám a légköri turbulenciák azt megtörték, így egy nagy, fényes és erősen hunyorgó csillag látszódott a Bika csillagképben egészen 23 napon keresztül.
Később 1731-ben felfedeztek a helyén egy ködszerű objektumot, melyről hamar kiderült, hogy nem üstökös, hanem valami más, ám erre 1892ig kellett várni, amikor elkészült az első fénykép róla. Az azóta tartó méréssorozatoknak hála tudjuk már, hogy ez a ködösség egy szupernóva-maradvány, melynek közepén egy neutroncsillag van.
A ködösség folyamatosan tágul, olyan sebességgel, hogy egy ilyen felvétel esetében lehet érdemes lenne évente képet készíteni róla és 10 év távlatában láthatóvá válna a tágulása.
A felvétel egy 20 cm átmérőjű, 800mm-es fókusszal rendelkező távcsővel és egy 585M Touptek kamerával készült, melyben SHO keskenysávú szűrőkkel gyűlt a fény. A 20 órányi felvétel sok 10 perces átlagából áll.









































































































































































































