Sosem késő
A barátaimmal ültünk a padon, miközben arra lettem figyelmes, hogy ez az idős úr a hajóját pucolja, miután beleugrott a vízbe és kiifelé igyekezett akkor kaptam lencsevégre. Elgondolkoztam rajta, hogy napjainkban senkinek sincs ideje semmire, sokan csak a rosszat látják mindenben, ahelyett, hogy élnek az életüket ahogy ez az idős bácsi is teszi. A barátaim kinevettek, hogy miert fotózom le, hisz nincs ebben semmi érdekes. Szerint ez nem így van, engem nagyon megfogott a kép. 🙂
Bálaszezon
Minden évben elvarázsolnak a Nógrád megye domboldalain sorban, vagy épp össze-vissza álldogáló bálák az évnek ebben az időszakában.
A Széchenyi gyógyfürdő külső női szobra
Külső szobor – Női alak, kezében a vízre utaló kancsóval
Etetésben
Ezek az elkapott bogarak már nem az egymás közötti kedveskedés tárgyai. A költő üreg elején az új nemzedék ismételgeti a mondókáját, a szülök szinte percenként fordulnak az eleséggel. Néha közben bekapnak egy falatot.
A fészekalj
A szüleiről tudtuk, házi rozsdafarkú telepedett a kerítésünkre, a farka tolla hosszáról, hogy kölyök. Ő nem félt. Féltek helyette a szülei.
Házi rozsdafarkú
Nálunk házi kedvenc. Nagy zajt csapott, macska sehol, tehát miattunk riasztózott. Pont ezzel árulta el magát. Igen, mert egyetlen fiókája kirepült és a közelben bujkált.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
