Tavaszi fáradtság

Volt szerencsém egy Kétcsúcsú keresztespókkal (Gibbaranea bituberculata) találkozni, a pók éppen egy Piros árvacsalánon pihent a Nyíregyházi Sóstói erdőben egy kora tavaszi napon.

Ezt a fotót azután készítettem, hogy a kistestvérem egy plüssállattal a kezében odajött hozzám és mondta, hogy valami mászik rajta. Megvizsgáltuk, hogy mi lehet...Észrevettük, hogy sérült, hiszen hiányzott az egyik lába. Megbeszéltük, hogy lefényképezzük és utána szabadon engedjük. Számomra csodálatos érzés az apró állatok részleteit is megismerni. Az apró szőrzetüket látni, és a szemük felépítését vizsgálni. Ez a macrofotózás lényege, és ez az, ami miatt ezt az irányt választottam.

A macrofotózás világa szó szerint elvarázsol engem. Olyan apró dolgokat ismerhetünk meg, ezen műfaj által, amiket nem is gondolnánk, hogy léteznek. Amikor ezt a fotót elkészítettem és megmutattam a családtagjaimnak, ismerőseimnek, senki nem jött rá, hogy milyen állatkát látnak a képen. Sokan légyre tippeltek, de mondtam nekik, hogy ez a kis élőlény nem nagyobb 2mm-nél. Ledöbbenve néztek rám...Majd elmondtam nekik, hogy ez egy muslica. Hosszú perceken át csodálták a képet, és közben arról beszélgettünk, hogy az életben, az élővilágban a legapróbb dolgok is mennyire részletesek. Szerintem ez a természet igazi csodája.

Kacsafarkú szender lakmározik az árvacsalán tenger virágain

Egy szorgos méh gyűjtögeti a nektárt a cseresznyevirágból.