Szivárvány a nyári napforduló ünneplésekor Stonehenge köveinél

Stonehenge, vagy ahogy a legtöbben becézik, a függő kövek, évezredek óta különös vonzerővel bírnak, hisz pontos felállításuk illetve rendeltetésük máig vitatott. A körkörösen elrendezett kőtömbök és földsáncok kiépítése a radiokarbonos vizsgálatok szerint i.e. 2400 és 2200 között kezdődött, igaz, árkok már 6 ezer éve is voltak a területén. Számos elmélet született a rendeltetéséről, sokáig a pogányok és kelta druida papok egyik fő szent helyének tartották, de régóta feltételezik, hogy Stonehenge tengelye egybeesik a nyári napforduló napjának napfelkeltéjével, és az is világos, hogy a Hold, valamint a Nap mozgásának megfigyelésére használták. A druidizmusról is nagyon szűkösek a források. Annyi bizonyos, hogy a druidák a kelta vallás papi rendjét alkották, egyszerre voltak papok, döntőbírók, gyógyítók és tudósok. Több istenben hittek, ugyanakkor istenként tisztelték a természeti elemeket is. Szertartásokkal ünnepelték a napéjegyenlőséget, illetve az év leghosszabb és legrövidebb napját, így nem csoda, hogy mai, modern képviselőik igaz, sörszagúan, de lelkesen igyekszenek fenntartani az ősi hagyományt.