A szupercella szigorú tekintete.

Tengelic

Ahogy a hajnal hasadt, kiértem az egyik kedvenc helyszínemre, alig 10 perc múltával rögtön belefutottam egy sakálba, sajnos nem sikerült közelebb férkőznöm, de egy darabig követtem a nyomát.Nem sokkal kèsőbb messziről megláttam egy vadászó rókát. Azonnal takarásba ültem, és próbáltam hívni, hirtelen eltűnt, de úgy éreztem ennek itt nem lehet vége. Türelmesen vártam, majd újból előtűnt az erdő sötétjéből, és egész közel merészkedett, így készülhetett pár fotó erről a gyönyörű ravaszdiról, az első fényekben.

Mégsem magányosan :)

Nem túlzás azt állítani, hogy a falu apraja-nagyja szurkol ennek a gólyapárosnak a sikeres költésért. Fáradtságot nem ismerve építik a fészküket és a szemfüles megfigyelő közben ilyen meghitt pillanatokat tud elcsípni.

Visszavonhatatlanul itt a tavasz. Zöldbe kezdenek borulni az uzsai erdő fái is. A látvány egyre varázslatosabb lesz.