Vasfészek
A nagy fák odvai és mesterséges költőláda hiányában a széncinege alkalmazkodott az ember lakta környezethez és olykor hihetetlen helyekre is megpróbál fészket rakni és ott sikeresen felnevelni a fiókáit. A széncinege pár erre a célra egy vaskapu csőoszlopát választotta ki. A felvételen látható, hogy a pár egyik tagja belebújik a csőbe és táplálékot visz a fiókáinak. A közlekedés nagyon szűkös, mivel normális körülmények között, valamivel nagyobb beltérre lenne szükségük. A pár így sem adja fel. Hallani lehet, ahogyan lemenet és felmenetkor a szárnyaikat támaszkodásra és mászásra is használják nagyon apró szárnycsapásokkal kombinálva.
Fonyódi látkép
Kilátás a fonyódi Szaplonczay-sétányról.
Szemérmes Szigliget
Szigligeti vár a reggeli párában.
Matyóföld
Mezőkövesd, Matyóföld fővárosa látható a fotón. Az esős időszak ellenére is látszik már a tavasz. A főutca melletti Kavicsos-tó partján áll a modern kéttornyú Jézus Szíve templom.
Széncinege, a kozmopolita
Leírás A kedves külsejű széncinege (Parus major) az egyik leggyakoribb madarunk, testhossza 12,5-14 cm, szárnyfesztávolsága 22 cm. Átlagos testtömegük 14-22 gramm. Európa nagy részén, Közép- és Észak-Ázsiában, valamint Észak-Afrika egyes területein is gyakori. Szinte minden olyan élőhelyen megtelepszik, ahol fészkelésre alkalmas odút, vagy más üreget talál. Városokban, parkokban, kertekben, árterekben, erdőkben, gyümölcsösökben egyaránt fészkel. Természetes és mesterséges odúban is szívesen költ, nem ritka az sem, hogy egészen különös helyeken, kültéri lámpatestek búráiban, korlátok csövében vagy postaládákban neveli fiókáit. (Forrás: világháló)
Téli vendég
Kékes rétihéja tojó
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
