Csodálatos Androméda

2020.09.30.Jámbor Tamás

National Geographic Magyarország

Az Androméda-galaxist a felfedezésekor (az 1600-as években) csak egy kis ködös foltnak látták az akkori távcsövekben, ezért nevezték el Androméda-ködnek. Ma már tudjuk, hogy valójában nem köd, hanem egy spirálgalaxis. A mi saját galaxisunk (a Tejútrendszer) körül található törpegalaxisokat leszámítva az Androméda-galaxis a legközelebbi "külső" galaxis (azaz extragalaxis), melynek távolsága tőlünk 2,5 millió fényév (míg a Tejútrendszer illetve az Androméda-galaxis átmérői nagyságrendileg 100 ezer fényév, vagyis 25-ször akkora a távolság a két galaxis között, mint amekkora a méretük). Össztömege 370 milliárd naptömeg. Az Androméda-galaxis a mérések szerint 270 km/s-os sebeséggel közeledik felénk, azaz közel 1 millió km/h sebességgel, vagyis a fénysebesség ezredrészével. Még nem tudjuk hogy végül elér-e hozzánk (ez az Univerzum tágulásának részleteitől függ, ami talán kompenzálja a közeledést, mint sajátmozgást), ha igen, az kb. 3 milliárd év múlva lesz csak, így ettől még ükunokáinknak sem kell tartaniuk.

Az Androméda-galaxist a felfedezésekor (az 1600-as években) csak egy kis ködös foltnak látták az akkori távcsövekben, ezért nevezték el Androméda-ködnek. Ma már tudjuk, hogy valójában nem köd, hanem egy spirálgalaxis. A mi saját galaxisunk (a Tejútrendszer) körül található törpegalaxisokat leszámítva az Androméda-galaxis a legközelebbi “külső” galaxis (azaz extragalaxis), melynek távolsága tőlünk 2,5 millió fényév (míg a Tejútrendszer illetve az Androméda-galaxis átmérői nagyságrendileg 100 ezer fényév, vagyis 25-ször akkora a távolság a két galaxis között, mint amekkora a méretük). Össztömege 370 milliárd naptömeg. Az Androméda-galaxis a mérések szerint 270 km/s-os sebeséggel közeledik felénk, azaz közel 1 millió km/h sebességgel, vagyis a fénysebesség ezredrészével. Még nem tudjuk hogy végül elér-e hozzánk (ez az Univerzum tágulásának részleteitől függ, ami talán kompenzálja a közeledést, mint sajátmozgást), ha igen, az kb. 3 milliárd év múlva lesz csak, így ettől még ükunokáinknak sem kell tartaniuk.

A Hét Nővér

A Fiastyúk az őszi égbolt jellegzetes nyílthalmaza. Szabad szemmel is látható kb. 7 csillaga, emiatt az ókori görögök Atlasz és Pléioné 7 lányának tartották, de a Bibliában, a maori őslakosoknál, sőt, a magyar mondákban is szerepel. A Fiastyúk valójában kb. 500 fiatal, forró csillagból áll és éppen egy nagy csillagközi porfelhőn halad át - a csillagok fényét visszaverve hozza létre ez a porfelhő a kék reflexiós ködkomplexumot. (Kamera: Canon 7d II, Optika: Canon EF 400mm f5.6, Expozíció: 225*240s = 15 óra, Mechanika: Fornax LighTrack II)