Önök küldték
Ködbe veszett úton
2020.12.30.Schumicky Flóra
National Geographic Magyarország
Amikor esik pár hópehely, a dér,
az ónos eső ráfagy a fákra, a fűre,
minden fehérbe öltözik,
és ezt a fehér, ropogós tájat mossa el a tömény köd, ami pont annyit enged látni,
ami közvetlen előttem van.
A fűre fagyott dér ropog, ahogy rálépek,
és közben zörögnek,
a természet eszközeivel zenélnek a fák fehérre fagyott ágai, ahogy fújja őket a fagyos szél.
A tél elegáns csipkés ruhába öltözteti a tájat,
amit nézve, a fagyos szél is melengeti a lelkem.
Mint egy valóságos mese.
Amikor esik pár hópehely, a dér,
az ónos eső ráfagy a fákra, a fűre,
minden fehérbe öltözik,
és ezt a fehér, ropogós tájat mossa el a tömény köd, ami pont annyit enged látni,
ami közvetlen előttem van.
A fűre fagyott dér ropog, ahogy rálépek,
és közben zörögnek,
a természet eszközeivel zenélnek a fák fehérre fagyott ágai, ahogy fújja őket a fagyos szél.
A tél elegáns csipkés ruhába öltözteti a tájat,
amit nézve, a fagyos szél is melengeti a lelkem.
Mint egy valóságos mese.