Hód portré

Fekete örvény
A Balaton mellett fekvő, mocsaras vidéken, egykori növények maradványai halmozódtak fel a tőzeges talajban. Ezek bomlásából olyan természetes szerves anyagok keletkeznek, amelyek a vízbe oldódva sötétre színezik azt. A tőzeges víz ártalmatlan az emberekre és az állatokra, a benne lévő szerves anyagok a vízi élővilág számára hasznosak.
Őszi színek
Erdei fülesbagoly a dévaványai parkban.
A sepsiilyefalvi Református Vártemplom
A sepsiilyefalvi református vártemplom évszázadok óta meghatározó része Háromszék épített örökségének. A késő délutáni napfény kiemeli az erődített templom jellegzetes vonalait, miközben a környező dombok már árnyékba merülnek. A történelem és a táj időtálló találkozása látható a képen. Bede Erika
A hajnal vándor
Reggel, ahogy minden hétvégén, most is egy jó kis madárfotózásra indultam. Elhelyezkedtem, türelmesen vártam, és figyeltem a természet apró rezdüléseit. Egyszer csak, a nagy csendben, ez a gyönyörű őzbak sétált el előttem. Megállt, rám nézett, és volt valami a tekintetében… mintha azt kérdezné: „Te meg mit keresel itt ilyen korán?” Bevallom, én is pontosan úgy néztem rá, ahogyan ő rám, ha történetesen fordítva lett volna a helyzet, és ő készít rólam fényképet. Kicsit vicces találkozás volt, de igazán szerencsésnek érzem magam, hogy hosszú idő után ismét egy ilyen csodálatos állatot örökíthettem meg. Néha a legszebb pillanatokra egyáltalán nem számítunk. A természet mindig tartogat meglepetéseket. Ezt angolul
Urbánus keretbe zárt forgás
terézvárosi Szinyei Merse Pál utca egyik 19. század végi bérházának mélyéről készült asztrotájkép az épített civilizáció merev struktúrája és a kozmikus mozgás közötti párbeszédet ragadja meg. A kompozíció alapját a klasszikus pesti gangos udvar szigorú egyenes vonalai és zárt geometriája adják, amely egyfajta mesterséges keretbe foglalja a felette elterülő égboltot. Ebbe a rideg, ember alkotta formarendszerbe hasítanak bele a Föld forgása nyomán kirajzolódó csillagívek, feloldva az építészet statikusságát és feszültséget teremtve az egyenesek és a görbék között. A fotóval a klasszikus street fotózás pillanatnyiságának, a minimalista formavilágnak és az asztrotájképek hangulatának a közös metszetét szerettem volna összehozni, ahol a városi tér nem hátrányként, hanem egyenrangú kifejezőeszközként jelenik meg. A sötét, monokróm tónusok és a finom fény-árnyék játékok kiemelik a századfordulós homlokzat textúráját, miközben a kép egésze az urbánus bezártság és a felettünk rejlő végtelen szabadság kontrasztját közvetíti.













































































































































































































