Híd a pusztában


A hortobágyi kilenclyukú hídnál 21 évvel idősebb, alapkövét 1806-ban tették le. Az eredeti híd kb. 80 méter hosszú, kilencnyílású volt, mára öt íve maradt meg.
A nagy alföldi vízrendezések előtt a Karcag-Debrecen útvonal egyik fontos átkelőhelye volt a Zádor-eret Karcag keleti határában átívelő Zádor-híd. Az áradások miatt sokszor járhatatlan út miatt felmerült az igény egy híd építésére. 1804-ben a Jászkun Kerületek megbízásából Bedekovich Lőrinc elkészítette a híd terveit. Alapkövét 1806-ban tették le, építője Magorányi József egri kőművesmester.
Az 1809-ben elkészült híd kb. 80 méter hosszú, kilenc nyílású, kőalapzatú, téglaboltozatú volt. Jelenlegi ötíves alakját 1830-ban nyerte el egy hatalmas tavaszi árvíz miatt, amikor a lezúduló víz két-két szélső boltívét elsodorta. 1833-ban ötnyílású hídként újították fel.
A magában álló Zádor-híd, mely alatt már nem folyik víz, a nagykunsági vízi világ hiteles tanúja.