Trónörökös
Nagyjából 50-60 méterről kezdett közelíteni felém.
Erdőszél és vadföld találkozásánál ízlelgette a fák, bokrok hajtásait.
Nem sejtette, hogy figyeli valaki.
Egy vadles függőleges, vaskos oszlopa, a környezetbe beolvadó öltözékem
és mozdulatlanságom rejtett a szemei elől.
Szinte a földbe gyökeredzett a lábam, ahogy egyre kisebb lett a távolság köztünk.
Épp csak szemetelt az eső, a levegő nem mozdult.
Tudtam, ahogy közeledik, előbb-utóbb megérzi a testszagom.
Ez volt az a pillanat, ami a képen látható, ekkor nagyjából 20-25 m lehetett közöttünk.
Pár másodpercre mozdulatlanná vált, figyelt, a szemével is kereste azt, amit az orrával észlelt,
vagyis az idegent. Szépen higgadtan megfordult és elgaloppozott.
Pár év küzdelem után, jó eséllyel a terület uralkodója válhat belőle.
Mindenesetre a beállása már most hercegi.