Jin Jang

2022.02.06.Kaszás Gergő

National Geographic Magyarország

A fotókon a Pilismaróti alsó és felső "spicc" látható. Ez a két kis csúcs, amolyan félsziget, és amellett, hogy kiváló horgászhely onnan is ismerős lehet, hogy itt kapcsolódik össze az Öböl a Dunával. A fotókon jól kivehető, hogy mennyire eltérő a Duna színe az Öböl színéhez képest. Annak, hogy a Duna színe néha leginkább a kávéhoz hasonlít valószínűleg több oka is lehet. Azt gondolom, hogy az esőzések okozta áradásoknak köszönhetően a Duna ilyenkor több partszéli hordalékot "cipel" , így a víz zavarossá válhat. Továbbá a Duna vízszintjének emelkedésével a folyót, - normál esetben - lassító kőgátak felett gyakorlatilag átbukik a víz, így egy - egy áradás alkalmával akár 2-3km/h - val is nőhet a folyó sodrásának sebessége. A felgyorsult folyó, több hordalékot képes felkavarni a mederből, így ez is hozzájárulhat ahhoz, hogy a Duna "átlátszósága" ilyenkor alig haladja meg a 10-15 centimétert. Az "elszíneződés" azaz a hordalékossá válás lehetséges oka lehet még az is, hogy a Dunába feljebb torkolló folyók, mint például a Garam és az Ipoly is jóval iszaposabb a Dunánál, így az áradások következtében ezekből a folyókből is hozhat magával hordalékot az Öreg Duna!

A fotókon a Pilismaróti alsó és felső „spicc” látható.
Ez a két kis csúcs, amolyan félsziget, és amellett, hogy kiváló horgászhely onnan is ismerős lehet, hogy itt kapcsolódik össze az Öböl a Dunával.

A fotókon jól kivehető, hogy mennyire eltérő a Duna színe az Öböl színéhez képest.
Annak, hogy a Duna színe néha leginkább a kávéhoz hasonlít valószínűleg több oka is lehet.
Azt gondolom, hogy az esőzések okozta áradásoknak köszönhetően a Duna ilyenkor több partszéli hordalékot „cipel” , így a víz zavarossá válhat.
Továbbá a Duna vízszintjének emelkedésével a folyót, – normál esetben – lassító kőgátak felett gyakorlatilag átbukik a víz, így egy – egy áradás alkalmával akár 2-3km/h – val is nőhet a folyó sodrásának sebessége.
A felgyorsult folyó, több hordalékot képes felkavarni a mederből, így ez is hozzájárulhat ahhoz, hogy a Duna „átlátszósága” ilyenkor alig haladja meg a 10-15 centimétert.
Az „elszíneződés” azaz a hordalékossá válás lehetséges oka lehet még az is, hogy a Dunába feljebb torkolló folyók, mint például a Garam és az Ipoly is jóval iszaposabb a Dunánál, így az áradások következtében ezekből a folyókből is hozhat magával hordalékot az Öreg Duna!