Holdunk felszíne – a Plato-kráter és tágabb vidéke

2022.04.17.Csatai Flórián

National Geographic Magyarország

A fotó középpontjában a Plato-kráter áll, mely egy 101 km átmérőjű, lávával teli holdütközési kráter a Holdon. Nevét Platón ókori görög filozófusról kapta. A Plato-krátertől rögtön jobbra látható a "Holdi Alpok", azaz a Montes Alpes holdi hegység, illetve a Vallis Alpes holdi völgy, mely kettévágja a már említett Montes Alpes formációt. Ezeken kívül neves kráter még a kép jobb alsó sarkában látható Archimedes-kráter, melynek átmérője 81 km. Érdekesség, hogy 1959. szeptember 13-án az Archimedes-kráter mellett csapódott a Holdba a szovjet Luna 2, amely az első űrszonda, ami elérte a Hold felszínét, és az első ember alkotta tárgy, ami érintkezett egy másik égitesttel. A képet egy SkyWatcher 130/650 Newton távcsővel és egy Zwo ASI 178MC CCD kamerával készítettem, Baján.

A fotó középpontjában a Plato-kráter áll, mely egy 101 km átmérőjű, lávával teli holdütközési kráter a Holdon. Nevét Platón ókori görög filozófusról kapta. A Plato-krátertől rögtön jobbra látható a „Holdi Alpok”, azaz a Montes Alpes holdi hegység, illetve a Vallis Alpes holdi völgy, mely kettévágja a már említett Montes Alpes formációt. Ezeken kívül neves kráter még a kép jobb alsó sarkában látható Archimedes-kráter, melynek átmérője 81 km. Érdekesség, hogy 1959. szeptember 13-án az Archimedes-kráter mellett csapódott a Holdba a szovjet Luna 2, amely az első űrszonda, ami elérte a Hold felszínét, és az első ember alkotta tárgy, ami érintkezett egy másik égitesttel.
A képet egy SkyWatcher 130/650 Newton távcsővel és egy Zwo ASI 178MC CCD kamerával készítettem, Baján.