Nászének

Pennsylvania, USA

A Földön hihetetlen, szinte túlvilági tájak léteznek... lehet akár a bolíviai sós síkság, vagy akár a Wadi Rum, ahonnét rengeteg filmet látni... vagy éppen egy olyan hely, ahol szinte földönkívüli növénynek kinéző fák nőnek. Namíbiában egy régióban különös, furcsa alakú fák néznek az ég felé, melyeket "Quiver Tree" nek jelölnek a táblák. Furcsa, nyelvtekerő latin neve az Aloidendron dichotomum, leginkább tegezfaként ismert. Annyira különlegesek, hogy a helyszínen már csak tiszteletből meg sem érintettük őket, inkább csak nézegettük a felfelé törő, hatalmas furcsa alakú fákat. Önmagában a helyszín is különleges és igen balesetveszélyes, hiszen a sziklák szinte teljesen gombolyűek, ezért egy rosszul irányzott lépésnél kész is a bokatörés, messze minden orvosi segítségtől. A tegezfák az égbe magasodnak. Napközben pirító napsütés és majdnem lilás ég jelzi, hogy éjszakánként árnyékot vet a Tejút... majd hajnal felé közeledve a Vénusz. A déli féltekés égbolt mindenhogyan és mindenféle fotós berendezésben jól néz ki, sőt az újdivatú keskenysávos fotós rendszerek egészen különleges ködösségeket mutatnak meg. A felvétel egy automata panorámafejjel készült, ami alatt egy olyan mechanika volt, ami követi az ég elfordulását, így a hosszabb záridő és alacsonyabb érzékenység sokkal jobb jel-zaj arányt eredményezett. A panorámakép 75 külön állóképből áll. A képek egyenként 30 másodpercig készültek ISO3200-on és f2.2-őn. Egy átalakított Canon EOS 6D és 35mm-es Samyang objektív volt a tettes,, ami alatt egy Manfrotto Syrp Genie II mozgott. Az égbolt követéséről egy SkyWatcher Star Adventurer mechanika gondoskodott egy speciális STABI féle hajlított prizmasínnel.

Az Aloe dichotoma, vagyis más néven a tegezfa (ismertebb nevén quiver tree), a dél-namíbiai felföldek őshonos növénye. Nevét a 17. században kapta, amikor a busman vadászok a fa kérgéből tegezeket készítettek nyilaik számára. Ezek a furcsa kinézetű fák akár kilenc méter magasra is megnőhetnek, így igazán aprónak érezheti magát az ember a közelükben. Emellett különleges dolerit sziklaképződmények is láthatók a környéken, amelyek 160–180 millió évesek. Abban az időben a Pangea nevű őskontinens darabokra szakadt a tektonikus lemezek mozgása miatt. A repedéseken keresztül forró láva tört fel, majd hosszú évmilliók alatt az időjárás és az erózió lekoptatta a puhább üledékes kőzeteket, így a kemény dolerit sziklák a felszínre kerültek. Ahogy sétáltunk ezen a tájon, olyan érzésünk volt, mintha egy másik bolygón járnánk. És ha ez még nem lett volna elég lenyűgöző, az éjszakát egy hatalmas szövőmadár-fészek alatt töltöttük – akkora volt, mint az autónk, és több száz madár lakta. Ez a hely valami egészen különleges. Biztos vagyok benne, hogy egyszer még visszatérek ide. EXIF: Sony A7IIIa Sony 35mm f/1.4 GM Benro Polaris Égbolt: f/1.4, 60s, ISO 800 (13 kép x 3 sor) + H-alpha: f/1.4, 60s, ISO 3200 (10 kép x 2 sor) Előtér: f/1.4, 60s, ISO 800 (14 képes focus-stackelt panoráma) Helyszín: Mesosaurus Fossil Camp Dátum: 2025.05.22.

Harkály, szájában a kicsiknek hozott bogárral.

Az udvarunkban első alkalommal fészkel harkály, a kicsik májusban keltek, így igyekeztem megörökíteni az etetés pillanatát.