Ördögoltár
A Piliscsabától délkeletre elhelyezkedő Sóder-hegy nyugati oldalában áll őrt a 15–20 m magas Csabai-torony vagy Ördögoltár, melynek építőanyaga a késő-triász korú Fődolomit Formáció. A mai Budai-hegység és Pilis területét hordozó lemeztöredék (az ún. Dunántúli-középhegységi-egység) a földtörténeti mezozóikum (középidő) triász időszakában (kb. 220–210 millió éve) a Tethys elnevezésű ősi óceán nyugati, trópusi sekélytengerekkel borított selfjeinek térségében helyezkedett el (természetesen nem a mai helyén, hanem több ezer kilométerre innen). Hosszú idő alatt a 200 méternél nem mélyebb, jól átvilágított és mozgatott vízben hatalmas mennyiségű meszes iszap halmozódott fel, amelyből később a diagenetikus (kőzetté válási) folyamatok hatására kalapálható, kemény kőzetek jöttek létre. Csillagászati, klimatikus és tektonikus okok hatására a tengerszint periodikus ingadozásai miatt a hatalmas tengerparti síkságon korábban lerakódott mésziszapok szárazra kerültek, s átdolomitosodtak, a kalcium-karbonát ásványok (pl. kalcit) kristályrácsába beépülő magnézium-ionok hatására (a dolomit ugyanis ásványtani értelemben kalcium-magnézium-karbonát). Így alakult ki az a Fődolomit is, amely az Ördögoltár kőzetanyagát alkotja.