A Lófej-köd (IC 434) és a Láng-köd (NGC 2024)
Az Orion csillagkép öve három fényes, egy sorba rendeződő csillagot tartalmaz. Ez az Alnitak, Alnilam és a Mintaka. Ezek forró nagy tömegű óriások és szuperóriások.
A képen látható legfényesebb csillag az Alnitak. 1200 fényévre található tőlünk tömege 33-szor, összsugárzása 21 ezerszer múlja felül a Napunkét. Ennek a csillagnak köszönhető a Láng-köd és a Lófej-köd ionizációja.
A Láng-köd valójában egy ködfelhő, amit a Földről nézve egy Y alakú porsáv kitakar és 3 részre osztja, ezzel kölcsönözve jellegzetes tábortűzre emlékeztető alakzatát.
Jobbról egy hidrogénből álló lepelszerű ködösség látható, ami az Alnitaktól elhúzódó nyílhegy formát ölt, amit maga az Alnitak gerjeszt. Ez előtt látható egy lófejre emlékeztető turbulens kitüremkedés a Barnard 33, ami a felhő hideg anyagából emelkedett ki.
Októberi tavasz?
A cím nem véletlen. A fotóban nincs semmi bravúros, a különlegességét a természet szolgáltatta. Tavaszi hérics? Ősszel? Októberben? Igaz, elég ritka az ilyen, de van rá magyarázat. Mivel idén elég hosszú aszályos időszaka volt a virágoknak is, ilyen esetekben, egyfajta védekező mechanizmusként- "alvó" állapotot vesznek föl. Életfunckcióik is lelassulnak. Ugyanakkor az elmúlt napokban jócskán volt csapadék, emellett a hőmérséklet és fényviszonyok is kedvezően hatottak a képen látható példányra is. Fogalmazhatok úgy is- kicsit lesarkítva-, hogy októberi tavaszt érzett a hérics.
Cickafark szár metszet
Cickafark szár metszet szokásosan epifluoreszcens megvilágításban, 10x objektívvel.
Cianobaktérium
A Vértóból vettem mintát, a kis Euglenák mellett rengeteg fonalas kékbaktérium volt a vízben, mint ezek is. Talán Nostoc, de nem vagyok biztos benne. 40x objektív, DIC technika.
Kalaposok
A kép Kékestetőn készült az erdőben
Zuhatag
Egy októberi hétvégi kirándulás alkalmával sikerült hosszú záridős felvételt készítenem a Szalajka-völgy egy látványos vízeséséről Szilvásváradon.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
