Ikarosz, Sárkányrepülő Varga Imre alkotása

Varga Imre, a Nemzet Művésze, a Széchenyi István Egyetem és Győr meghatározó művészi jelképének tartott Ikarosz, Sárkányrepülő szobor alkotója Varga Imre alkotását, több évi egyeztetés, tervezés után 1979 októberének végén kezdték el felállítani a győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola kampuszán, az igazgatási épület előtti parkosított területen. Dr. Hegedűs Gyula alapító főigazgató visszaemlékezésében olvasható: „A mű mondanivalója örökérvényű. Több gondolat is fűzhető hozzá. Az egyik, a „juventus–ventus” latin mondás, jelentése az, hogy az ifjúság olyan, mint a szél, repülni akar. A másik: Ikarosz (Icarus) a görög monda szerint Daidalosz nevű apjával, viasszal összeragasztott szárnyakon repülve akart menekülni Krétából. Atyja intelme ellenére azonban Ikarosz oly közel repült a Naphoz, hogy a viasz megolvadt, és ő a tengerbe zuhanva elpusztult. A tanulság: a vakmerőség, az ifjúi hév, a kellő megfontoltság hiánya tragédia okozója lehet. Az alkotónak, Varga Imrének a szoborral kapcsolatos személyes indíttatása, hogy repülőmérnök, a II. világháborút megjárt katonai pilóta az eredeti szakmája, majd szobrász lett. Mindig készült arra, hogy egy repülő-szobrot alkosson. Ez a szobor az embernek a repüléssel kapcsolatos örök vágyát fejezi ki.” Varga Imre érvelése győzött: aki repülni akar, nem a házak felé, hanem a szabad légtér irányába keresi az utat. A mű szobor jellegéből adódóan körplasztika, elölről, hátulról, oldalról esztétikai élményt kell nyújtania – és nyújt is. Az anyagválasztásként a rozsdamentes krómacél – tehát az anyag nem a sokszor tévesen emlegetett bronz –, a megfelelő összeillesztési mód, a speciális hegesztés, a kor ilyen célra is felhasználható új anyaga és technológiája együtt jelentette, jelenti a művészi kifejezési módot. A mű formai megoldásában a görög szobrokra emlékeztető klasszikus formát, testarányokat mutat, az ókori szobrokra jellemző lesimított és gondosan kimunkált felületek helyett meghagyja az anyag, a hegesztés drasztikus nyomait. A győri egyetem, a képzés jelképe, egyben mintaképe a mérnöki precizitásnak: a szobor szárnyain a rések arra szolgálnak, nehogy egy nagyobb szél valóban felkapja Ikaroszt. A győri egyetem nagyszabású fejlesztése és környezetének rendezése idejére raktárba került az 1979-ben felavatott szobor. A műalkotás 2009. november 21-én, szombati napon került le talapzatáról, s szállították egy ideiglenes raktárba. 2010. november 8-án helyezték vissza az új helyen felállított, eredeti zalahalápi bazaltkőre. Ennek oka, hogy speciális ragasztóval, vasalással az utolsó pillanatban még megerősítették az időjárási szélsőségeknek bőven kitett szobortartó bazaltkövet. Varga Imre éppen repülni készülő „Ikarosz, a sárkányrepülő” szobra a Széchenyi István Egyetem új látképi központi részére, az új épületek és a Hédervári út közti parkba került. Varga Imre művét legkifejezőbben az alkotó egyik írásának gondolata fémjelzi: „a lázadó ember megformálása a lázadó szobrászat eszközeivel.”