Darázslégy
A darázslegyek vagy hólyagfejű legyek (Conopidae) darazsakra emlékeztető, többnyire élénk színezetű legyek, hosszúra kinyújtható, vékony, legtöbbször könyökszerűen meghajlott szívókával. Kifejlett állapotban virágokat látogatnak s azok virágporával és mézével táplálkoznak, lárváik dongóméhek, darazsak, sáskák potrohában élősködnek s ott is bábozódnak be.
(A képen egy ékfoltos zengőlégy (Episyrphus balteatus) van, aminek zengőlégy rokonaival együtt semmi köze a fejeslegyekhez (Conopidae) azon kívül, hogy mindegyik kétszárnyú – a szerk.)
Gyakori fadongó szeptember végén
Gyakori fadongó szeptember végén
Havasi partfutó!
A Balaton partján sétálva vettem észre ezt a pici madarat,mely a köveken szedegetett! A hullámzó víz elől mindig felrebbent!
Sellők díszkútja
A Városliget és a különleges szökőkutak közös története közel másfél évszázados múltra tekint vissza: az első díszkút, a Gloriette 1884-ben került felállításra a millenniumi emlékmű helyén, Ybl Miklós tervei alapján. Ezt követte az 1896-ban felszentelt, 700 négyzetméteres medencével felszerelt világító szökőkút, ami az egykori Iparcsarnok előtt kápráztatta el színes-zenés vízjátékával a korzózókat. Ma a Ligetben két helyen futhatunk bele szökőkutakba: a Millennium Háza főbejárata előtt az épület ornamenseivel harmonizáló Zsolnay-kút díszlik, a Széchenyi Fürdővel szemben pedig Kerényi Jenő és Szabó István 1978-as kompozíciója, a Sellők díszkútja terpeszkedik.
Városligeti Műjégpálya és Csónakázótó
A mai Városligeti-tó helyén a XVIII. században még nagy kiterjedésű mocsár volt, a lecsapolási munkálatok a század végén Witsch Rudolf mérnök tervei alapján kezdődtek. Az új tó partvonalának kialakítására, és környékének növényekkel való beültetésére is sor került, így a XIX. század elejére a terület népszerű kirándulóhellyé vált.
Ébredés
A fotó Tatán készült a Réti 8-as tó környékén amely
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
