Várpalota, Thury vár

1558-ban került a király kezébe a Palota (ma Várpalota) város kulcsfontosságú erőssége, melynek első királyi kapitánya Thury György lett. Palota négy saroktornyos várát ekkor már külső falöv védte, sarkain kis bástyákkal, keleti és déli irányban a védelmet egy félkörös, illetve kör alakú nagy bástya is erősítette. A várat ennek tetejében sánc övezte. Fekvése azonban nem volt szerencsés, mert északról és keletről fölé magasodó dombokról jól belőhető volt. Thury országszerte ismert híres vitéz és félelmetes bajvívó volt, aki valamennyi török ellenfelét legyőzte. A király aranysarkantyús vitézzé avatta. 1566 évben Thury maga is védelembe szorult, mert a török ostromsereg megérkezett a vár alá. 1566. június 5-én megdördültek Arszlán pasa ágyúi, majd megkezdték a várárkok betöltését is, hogy a réseket meg lehessen rohamozni. A kápolna oldalán a keleti fal nagy darabon le is dőlt, a dombon sikeresen működő török tüzérség jóvoltából. A pasa szerencsére nem rendelt el rohamot, mert Thury két fogságba esett katonájától a falon belüli erődítésekről megtévesztő információkat kapott. Már tíz napja folyt az ostrom, mikor Thury - végveszélybe jutva - Bécsbe küldte felmentő seregért két emberét. A királyi udvarban kivételes gyorsasággal intézkedtek, de még ez sem lett volna elég, ha a Győr megerősítéséhez szükséges faanyagot szállító parasztszekerek felverte port, meg a jelzőtüzeket a törökök nem a felmentő hadaknak tulajdonítják. Már minden elő volt készítve a döntő rohamra, amikor katonái lázadása miatt Arszlán kénytelen volt elvonulni a vár alól. A felmentő sereg a törökök távozása után három nappal érkezett, és minden bizonnyal elkéstek volna, ha a szerencse nem segíti ezúttal is Thuryt. Arszlán pasát viszont kudarcáért a szultán kivégeztette. Thury György az ostrom után felmentést kért és kapott a kapitányi tisztség alól, helyét a vár élén öccse, Benedek foglalta el. A törökök még 1567-ben is megkísérelték a vár ostromát, ám ekkor sem értek el sikert.