Szigetköz, a meder morfológiai változását jelző kavicspad a Burjáni fenékküszöb alvízén, Püski 1.

A víz a Szigetközben a legfontosabb természetalakító tényező, amely a táj kialakulásában, a felszín formáinak keletkezésében és az élőhelyek kialakításában mindig döntő szerepet játszott, és játszik ma is. A Szigetközi hullámtéri vízpótló-redszerben a Duna folyam jobb parti hullámterén az 1950-es évek vízjárását szimuláljuk. Az elmúlt hetek kisvizes időszakában a hullámtéren több helyen megfigyelhetővé váltak meder morfológiai változásai. A zátonyok, kavicspadok a folyók legfiatalabb képződményei, melyek igen változatos élővilágnak adnak otthont. A kavicspadok nem csak fiatalok, de folyamatosan változó, alakuló mondhatjuk mozgásban lévő képződmények. A víz hozza, viszi, formázza őket. A megannyi változás megannyi új élőhelyet hoz létre rajtuk. A kavics, sóder, homok az áramlások hatására osztályozódhat és így a különböző aljzatokat kedvelő élőlényeknek megannyi új "kapaszkodót" biztosít. A víz a zátonyok, padok felett áramló, örvénylő, lassú és gyors folyással folyik el felkavarva, vagy épp lerakva az általa szállított táplálékot, friss oxigént, élőhely építő elemeket a zátonylakók részére.