Rozsdás csuk.
Hasonló megjelenésű a cigánycsukhoz, de feltűnő fehér szemsávja és fehér faroktükre elkülöníti attól. Territoriális madár, a hímek fák, bokrok, kórók csúcsán énekelve csalogatják magukhoz a tojót, és őrzik a revírt. Főként rovarokkal, pókokkal táplálkozik, de ősszel bogyókat is fogyaszt. Hosszútávú vonuló, a telet Afrika déli részén tölti, hozzánk áprilisban érkeznek meg első példányai. Legelőkön, kaszálókon földbe szúrt karók kihelyezésével éneklő- és leshelyet alakíthatunk ki számára, mely a megtelepedését segíti elő.
Fonyódi látkép
Kilátás a fonyódi Szaplonczay-sétányról.
Szemérmes Szigliget
Szigligeti vár a reggeli párában.
Matyóföld
Mezőkövesd, Matyóföld fővárosa látható a fotón. Az esős időszak ellenére is látszik már a tavasz. A főutca melletti Kavicsos-tó partján áll a modern kéttornyú Jézus Szíve templom.
Széncinege, a kozmopolita
Leírás A kedves külsejű széncinege (Parus major) az egyik leggyakoribb madarunk, testhossza 12,5-14 cm, szárnyfesztávolsága 22 cm. Átlagos testtömegük 14-22 gramm. Európa nagy részén, Közép- és Észak-Ázsiában, valamint Észak-Afrika egyes területein is gyakori. Szinte minden olyan élőhelyen megtelepszik, ahol fészkelésre alkalmas odút, vagy más üreget talál. Városokban, parkokban, kertekben, árterekben, erdőkben, gyümölcsösökben egyaránt fészkel. Természetes és mesterséges odúban is szívesen költ, nem ritka az sem, hogy egészen különös helyeken, kültéri lámpatestek búráiban, korlátok csövében vagy postaládákban neveli fiókáit. (Forrás: világháló)
Téli vendég
Kékes rétihéja tojó
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
