AR4079 napfolt csoport

2025.05.02.Palyov Norbert

National Geographic Magyarország

Ezúttal egy közelebbi képet készítettem a Napról. Ezúttal az AR4079 számú napfolt csoport volt a célpontom. Méretét tekintve nagyjából 10 Földátmérőjű a szélessége ennek a napfolt csoportnak. A felvételt most nem a H-alfa naptávcsövemmel, hanem a jól bevált newton rendszerű távcsövemmel készítettem napfólián keresztül. A naptávcsövemmel a Nap kromoszféráját (a Nap alsó légköreként lehet értelmezni), hanem egy lejjebb található réteget figyelhetünk meg, a fotoszférát (a Nap felszíneként lehet értelmezni). A napfoltok hidegebb régiók amik ~2000 °C-kal hidegebb mint a környezete. Azért hajlamos kialakulni ilyen régió mert itt ún. mágneses fluxuscsövek alakulnak ki (mágneses tér itt lép ki a Napból), ami itt meggátolja a hő kiáramlását. Valamint a napfoltok környékén H-alfa tartományban protuberanciákat figyelhetünk meg. Valamint a napfoltok két részre osztható. A sötét belső zónát umbrának, a külső halványabb szálas térséget pedig penumbrának nevezik. A mindenhol megfigyelhető mozaikszerű alakzatokat granulációnak nevezik. A granulációk gyorsan változnak csupán pár percig léteznek. Ezeken a helyeken fortyog a forró hidrogén plazma (konvekciós zónák). A granulációk közepén emelkedik fel a forró plazma, végül picit lehűlve kisodródik a granuláció szélére és visszasüllyed, hogy ismét felmelegedjen.

Ezúttal egy közelebbi képet készítettem a Napról. Ezúttal az AR4079 számú napfolt csoport volt a célpontom. Méretét tekintve nagyjából 10 Földátmérőjű a szélessége ennek a napfolt csoportnak.
A felvételt most nem a H-alfa naptávcsövemmel, hanem a jól bevált newton rendszerű távcsövemmel készítettem napfólián keresztül. A naptávcsövemmel a Nap kromoszféráját (a Nap alsó légköreként lehet értelmezni), hanem egy lejjebb található réteget figyelhetünk meg, a fotoszférát (a Nap felszíneként lehet értelmezni).
A napfoltok hidegebb régiók amik ~2000 °C-kal hidegebb mint a környezete. Azért hajlamos kialakulni ilyen régió mert itt ún. mágneses fluxuscsövek alakulnak ki (mágneses tér itt lép ki a Napból), ami itt meggátolja a hő kiáramlását. Valamint a napfoltok környékén H-alfa tartományban protuberanciákat figyelhetünk meg. Valamint a napfoltok két részre osztható. A sötét belső zónát umbrának, a külső halványabb szálas térséget pedig penumbrának nevezik.
A mindenhol megfigyelhető mozaikszerű alakzatokat granulációnak nevezik. A granulációk gyorsan változnak csupán pár percig léteznek. Ezeken a helyeken fortyog a forró hidrogén plazma (konvekciós zónák). A granulációk közepén emelkedik fel a forró plazma, végül picit lehűlve kisodródik a granuláció szélére és visszasüllyed, hogy ismét felmelegedjen.

Barna gyalogcincér – Dorcadion fulvum

A barna gyalogcincér (Dorcadion fulvum) a bogarak (Coleoptera) rendjének cincérfélék (Cerambycidae) családjába tartozó Magyarországon őshonos faja. Közeli rokona, vagy alfaja a vitatott rendszertani besorolású pusztai gyalogcincér (Dorcadion fulvum cervae). Közép-európai faj, törzsalakja a Kárpát-medencén kívül csak a Cseh-medencében és Kelet-Ausztriában fordul elő. Magyarországon főként a dombvidékek agyagos talajain, a Kisalföldön és a Nagyalföld nyugati felében gyakori, néhol közönséges. Az alföldi szikes területekről hiányzik, itt a pusztai gyalogcincér helyettesíti. Közepes termetű cincér, mérete 16–22 mm. A csápok vaskosak, a 8 mm-t is elérik. A nőstényeké a test feléig ér, a hímek csápjai valamivel hosszabbak. Színezete változatos, a törzsalak alapszíne fekete, szárnyfedői barnásvörösek, a lábak és csápok tőízei szintén, de a szárnyfedőnél világosabbak. Számos színváltozat fordul elő, törzsalaknál vörösebb színű egyedektől a szinte vagy teljesen feketékig. A barna gyalogcincér ökológiai alfajának tartott pusztai gyalogcincér színe egyöntetű fekete. Egyes változatokon fehéres szőrsáv is látható. A szárnyfedők a varrat mentén összenőttek, a hártyás szárnyak hiányoznak. A lábatlan, pondró típusú lárvák felülről lapítottak, testük hátrafelé elkeskenyedő, rágóik erősek.