,,Vannak vidékek ahová nehezen / vagy el sem ér a környezetvédelem /kimossák sóid kasza is fenyeget /csupán a harmat táplálja gyökered,,


Az Ephemeroptera-nimfák (kérészek lárvái) általában 5–30 mm hosszúak, és kulcsszerepet játszanak az édesvízi ökoszisztémákban mint lebontók és a tápláléklánc alapjai: szerves törmelékkel táplálkoznak, miközben maguk is fontos zsákmányállatai a halaknak és más vízi ragadozóknak.
A parajdi bányakatasztrófa következtében azonban ez a természetes „takarítóbrigád” is eltűnt a sós vízzel szennyezett élőhelyekről, súlyos zavart okozva a korábban kiegyensúlyozott ökoszisztémában.
Bár maguk is aprók, a kérészlárvákon még kisebb élősködők is előfordulnak: ilyenek a Hydrachnidia-lárvák, azaz vízi parazita atkák, amelyek fejlődésük bizonyos szakaszában más rovarok testére tapadnak.
Ízekre tagolt testük áttetsző, és ragadós szájszervük (chelicerae) segítségével kapaszkodnak meg a gazdaállat felszínén – jelen esetben a kérészlárva három fonalas faroknyúlványának egyikén figyelhetjük meg őket.











































































































































































































