Minek nevezzelek?


Ma reggel egy máriatövisen kaptam rajta ezt a kis bundást, ahogy épp reggelizett.
Talán szabóméh (Megachile).
A levendulásban folyamatosan ott vannak ott sikerült kicsit jobban megfigyelni őket. Gyönyörű és különleges szemük van. Nagyon izgágák, és a náluk sokkal nagyobb méheket, rovarokat is simán vegzálják, ha úgy érzik, nekik is pont az a virág kell, amit valaki már kinézett magának. Ilyekor simán belebombázzák magukat a másik rovarba és pillanatok alatt elveszik, amit akarnak, majd kb ugyanabban a pillanatban már máshol vannak 🙂
A legérdekesebb „képességük” szerintem az, ahogy a cséprágójukkal kapaszkodva egy-egy stabilabb növényi száron, különleges, rúdtáncosokat megszégyenítő gyakorlatokat hajtanak végre. (Talán jógáznak 🙂 )
Velem szemben eddig nem voltak agresszívek.
(Sose agresszívek és valóban szabóméh, talán Megachile maritima. A szeme fantasztikusan szép! – a szerk.)










































































































































































































