Sosemvolt állandóság

2025.10.14.Schmall Rafael

National Geographic Magyarország

Mindennapi életünkben a tájelemek megszokottak... ott voltak, ott vannak és ott lesznek, legyen ilyen például a Badacsony, vagy éppen a Grand Canyon és még lehetne sorolni sokáig. Számunkra a csillagos égbolt is állandó. A csillagképek ugyanott vannak az éggömbön, a Tejút szintén, csupán a Föld forgása és a Nap körül keringése miatt látunk mindig más és más érdekességet az égbolton. Azonban több ezer év múlva a számunkra állandó dolgok megváltoznak. Elkezdenek deformálódni a csillagképek, elkezdenek vándorolni a csillagok az égen... lent dolgozik az erózió és ezek a kőelemek is elkopnak millió évek múlva. ... Azok a kőrakások, melyek számunkra igazán különleges látványt nyújtanak. Namíbiában a kopasz gránitcsúcsok több száz méterrel törnek a csillagos égbolt felé, melynek a fénye éjszakánként megderíti ezeket a sziklákat, kellemes sárgás fényt adva, melyet az emberi szem éjjel sajnos nem érzékel. A Spitzkoppe csúcsai, nevezetességei közül talán a legismertebb a képen látható kőív - The Rock Arch - melyet a z odalátogató turisták lámpáinak kereszttüzében sikerült egy 100 képes panorámafotón megörökíteni Canon EOS6D-vel és Samyang 35mm f1.4-es objektívvel. Mivel egy kósza lámpafény is elronthatja a panorámát, ezért itt sajnos gyorsan kellett fotózni kis kompromisszummal. A képek egyenként ISO6400, f2.2, 10sec, 35mm-en készültek, melyet a panorámafej végigfordított, de ígyis többszöris meg kellett állni felvételkészítés közben a zavaró fények miatt. Ha ez nem lenne elég, akkor egy 2,5 x 2,5 méteres nagy, de legalább gömbölyded sziklán egyensúlyozva készült a panoráma, tehát nagyon mozogni se kellett, nehogy véletlenül az állvány megmozduljon.

Mindennapi életünkben a tájelemek megszokottak… ott voltak, ott vannak és ott lesznek, legyen ilyen például a Badacsony, vagy éppen a Grand Canyon és még lehetne sorolni sokáig.

Számunkra a csillagos égbolt is állandó. A csillagképek ugyanott vannak az éggömbön, a Tejút szintén, csupán a Föld forgása és a Nap körül keringése miatt látunk mindig más és más érdekességet az égbolton.

Azonban több ezer év múlva a számunkra állandó dolgok megváltoznak. Elkezdenek deformálódni a csillagképek, elkezdenek vándorolni a csillagok az égen… lent dolgozik az erózió és ezek a kőelemek is elkopnak millió évek múlva.

… Azok a kőrakások, melyek számunkra igazán különleges látványt nyújtanak.

Namíbiában a kopasz gránitcsúcsok több száz méterrel törnek a csillagos égbolt felé, melynek a fénye éjszakánként megderíti ezeket a sziklákat, kellemes sárgás fényt adva, melyet az emberi szem éjjel sajnos nem érzékel.

A Spitzkoppe csúcsai, nevezetességei közül talán a legismertebb a képen látható kőív – The Rock Arch – melyet a z odalátogató turisták lámpáinak kereszttüzében sikerült egy 100 képes panorámafotón megörökíteni Canon EOS6D-vel és Samyang 35mm f1.4-es objektívvel.

Mivel egy kósza lámpafény is elronthatja a panorámát, ezért itt sajnos gyorsan kellett fotózni kis kompromisszummal. A képek egyenként ISO6400, f2.2, 10sec, 35mm-en készültek, melyet a panorámafej végigfordított, de ígyis többszöris meg kellett állni felvételkészítés közben a zavaró fények miatt.

Ha ez nem lenne elég, akkor egy 2,5 x 2,5 méteres nagy, de legalább gömbölyded sziklán egyensúlyozva készült a panoráma, tehát nagyon mozogni se kellett, nehogy véletlenül az állvány megmozduljon.