A csillagkeletkezés és a csillagok utolsó fénye egyetlen képen

A felvételen a Melotte 15 fiatal csillaghalmaz körüli régió látható, amely a Szív-köd központi részében helyezkedik el. A halmaz energikus, forró csillagai hatalmas csillagszeleket bocsátanak ki, amelyek lassan erodálják és szoborszerű formákra alakítják a környező gáz és porfelhőket. Ezek a markáns csillagközi pillérek évtizedek óta ikonikus alakzatai a csillagkeletkezés kutatásának, belsejükben új csillagok születhetnek, elrejtve a sűrű porréteg mögött. A képen érdekességként feltűnik egy apró, kékes árnyalatú, ovális planetáris köd is. Ezek a képződmények a Naphoz hasonló csillagok életének utolsó, rövid, ragyogó szakaszát mutatják. Amikor egy idős csillag elveszíti külső rétegeit, azok kitáguló, fénylő burkot hoznak létre körülötte, amelyet az immár összezsugorodó, forró fehér törpe világít be. A planetáris ködök élettartama csupán néhány tízezer év, kozmikus mértékkel egy szemvillanás, ezért különösen izgalmas, hogy egy ilyen objektumot fedezhetünk fel egy hatalmas emissziós köd szomszédságában. Kevésbé ismert, hogy az ilyen planetáris ködök gyakran gazdag nehezebb elemekben, például oxigénben, nitrogénben és szénben, így fontosak a galaxis kémiai fejlődése szempontjából is. A felvétel finom részletei ismét a hosszú 52 órányi adatgyűjtésnek és a nagy felbontásnak köszönhetők. A régió fénylő színkavalkádja, a vöröses hidrogén, a kék oxigén és a sárgás kén emissziója, megmutatja, hogyan dolgozik együtt a fiatal és az idős csillagpopuláció ugyanabban az égterületen, a születő csillagok energiája és a haldokló csillag „utolsó fénye” egyetlen látványos asztrofotóba olvad össze. A ködöt tavaly ilyenkor már fotóztam, és körülbelül két hónapon keresztül, az év végéig dolgoztam rajta. Összesen 11 derült éjszaka alatt több mint 52 óra hasznos adatot gyűjtöttem össze, amelyekből a végső, részletgazdag képet feldolgoztam. A felvétel egy Omegon APO AP 76/342 Triplet ED OTA f/4.5 távcsővel és egy ZWO ASI 294MM Pro monokróm CMOS kamerával készült, keskenysávú SHO szűrők alkalmazásával. Az eredeti kép megtekinthető a Csillag-Képek 2025 - Országos Asztrofotó Kiállításon a Magyar Természettudományi Múzeumban.