A Szív-köd titkai – Csillagkeletkezés 7500 fényévre tőlünk

A felvételen a Cassiopeia csillagkép irányában található, mintegy 7500 fényév távolságra elhelyezkedő Szív-köd (IC 1805), valamint az attól északra fekvő Halfej-köd (IC 1795) látható. Ezek a hatalmas emissziós ködök a Tejútrendszer egyik legaktívabb csillagbölcsőjét alkotják, ahol a gáz és porfelhők mélyén új csillagok születnek. A jellegzetes vöröses és kékes árnyalatok a hidrogén, oxigén és kénatomok fénykibocsátását jelenítik meg, amelyeket az újszülött, nagy tömegű csillagok sugárzása gerjeszt. A Szív-köd középpontjában található Melotte 15 nyílthalmaz néhány millió éves, rendkívül forró csillagokat rejt. Ezek a csillagok erőteljes csillagszeleikkel alakítják, faragják a környező gáz és poranyagot, létrehozva a köd jellegzetes üregeit, íveit és a „gázpilléreknek” nevezett finom struktúrákat. Érdekesség, hogy a Halfej-köd a Szív-köd peremén kialakult sűrűbb anyagfolt, amelyet részben éppen a Melotte 15 sugárzása formált, és amely ma saját csillagkeletkezési régióként működik. A Halfej-köd belsejében több, infravörös tartományban azonosított protocsillag is rejtőzik, amelyek a látható fény számára még láthatatlanok. A régió ionizációs frontjai a galaxis spirálkarainak szerkezetére is utalnak, így nemcsak esztétikai, hanem tudományos szempontból is kiemelkedően fontos terület. A ködöt tavaly ilyenkor már fotóztam, és körülbelül két hónapon keresztül, az év végéig dolgoztam rajta. Összesen 11 derült éjszaka alatt több mint 52 óra hasznos adatot gyűjtöttem össze, amelyekből később az idei évben a végső, részletgazdag képet feldolgoztam. A felvétel egy Omegon APO AP 76/342 Triplet ED OTA f/4.5 távcsővel és egy ZWO ASI 294MM Pro monokróm CMOS kamerával készült, keskenysávú SHO szűrők alkalmazásával. A képet beválasztották a Csillag-Képek 2025 - Országos Asztrofotó Kiállítás 100 legszebb felvétele közé, így a fotó a Magyar Természettudományi Múzeumban is megtekinthető.