Kaán Károly-kilátó

2026.04.06.Kertész Krisztina

National Geographic Magyarország

A Kaán Károly-kilátó a 454 m magas Nagy-Hárs-hegy tetején áll, és csodálatos kilátást kínál a főváros környékére. A 454 m magas hegyen terméskőből és fából épült kilátóra felkaptatva jutalmunk majdnem 360 fokos panoráma. Csupán a közeli János-hegy takar ki egy keveset a teljes körből. A teraszról kiváló rálátás nyílik Budapest központi és északi részeire, a Pilis és a Visegrádi-hegység hegyvonulataira - mögöttük kibukkan a Börzsöny is a Csóványossal. Nyugati irányból hívogat minket a Csergezán Pál-kilátó a Nagy-Kopasz tetején. A János-hegy mellett kicsit kikandikálhatunk a Dunántúl irányába is, de Százhalombatta kéményei sokat szerencsére nem rontanak a tájélményen. Kirajzolódik a Zsámbéki-medence is. A torony 1988-1989-ben épült, kő alapján vörösfenyő tartóoszlopok merevítik a tölgy szerkezetet. A pilléreket és gerendákat Budakeszin faragták, onnan helikopterrel szállították a csúcsra. A névadó Kaán Károly erdőmérnök, földművelésügyi államtitkár a trianoni békeszerződés után az Alföld újrafásítási tervén munkálkodott, illetve az 1935-ben született erdőtörvény - tulajdonképpen az első hazai természetvédelmi törvény - is az ő nevéhez köthető.

A Kaán Károly-kilátó a 454 m magas Nagy-Hárs-hegy tetején áll, és csodálatos kilátást kínál a főváros környékére.

A 454 m magas hegyen terméskőből és fából épült kilátóra felkaptatva jutalmunk majdnem 360 fokos panoráma. Csupán a közeli János-hegy takar ki egy keveset a teljes körből. A teraszról kiváló rálátás nyílik Budapest központi és északi részeire, a Pilis és a Visegrádi-hegység hegyvonulataira – mögöttük kibukkan a Börzsöny is a Csóványossal. Nyugati irányból hívogat minket a Csergezán Pál-kilátó a Nagy-Kopasz tetején. A János-hegy mellett kicsit kikandikálhatunk a Dunántúl irányába is, de Százhalombatta kéményei sokat szerencsére nem rontanak a tájélményen. Kirajzolódik a Zsámbéki-medence is.

A torony 1988-1989-ben épült, kő alapján vörösfenyő tartóoszlopok merevítik a tölgy szerkezetet. A pilléreket és gerendákat Budakeszin faragták, onnan helikopterrel szállították a csúcsra. A névadó Kaán Károly erdőmérnök, földművelésügyi államtitkár a trianoni békeszerződés után az Alföld újrafásítási tervén munkálkodott, illetve az 1935-ben született erdőtörvény – tulajdonképpen az első hazai természetvédelmi törvény – is az ő nevéhez köthető.