Szemtől szemben


Visszatekintve a szeptemberi finn tajgán töltött fotózásomra, megállapítható, hogy a napokig tartó szakadó eső után legalább a fotózások idejére igazán kegyes volt hozzám az időjárás: délutánra, mindkét alkalommal, csodásan kisütött a Nap és remek fényekben sikerült fotóznom.
Második napon is kigyalogoltunk a lesekhez. Kis időre rá, hogy kipakoltam a felszerelésemet és elhelyezkedtem a forgószéken, a tó túloldalán megjelent egy aranyos bocs, gyönyörűen tükröződve a tó nyugodt vizében. Sajnos sokáig nem örülhettem ennek az élménynek, mert perceken belül megjelent egy hatalmas példány, akinek már a közeledte elűzte a kis modellemet. A nagy barna medve egyenesen felém igyekezett, átszelve a lápos szakaszt. Néha – néha visszanézett, megbizonyosodott, hogy senki sem követte, majd egy mozdulattal feltépte az ,,éléskamra” ajtaját és kiette annak tartalmát. Amint végzett, a lesem felé közeledve elhagyta a területet. Néhány perc múlva, megdöbbenésemre újra megjelent a kis bocs, valószínű némi maradék reményében jött ő is az ,,éléskamrához”.











































































































































































































