Budapest geokalauza

A Budapest és környékének 1:50 000-es méretarányú földtani térképe és a hozzá tartozó magyar-angol kétnyelvű kötet az Intézet Magyarország tájegységi térképsorozatának legújabb darabja. A sorozat többi részével ellentétben – amelyek főképp a szakmabelieknek íródtak – ez a könyv elsősorban a nagyközönséget célozza meg. Bárki megtalálhatja benne az érdeklődésének legmegfelelőbb kirándulási célpontot a 75 darab, részletesen bemutatott földtani objektum közül. Ezek legtöbbjét a feltárások teszik ki, amelyek olyan természetes, vagy mesterséges kibúvások, ahol a talpunk alatt lévő kőzetek a felszínre bukkannak.

Tündér-szikla
Fotó: Budai Tamás

A sorozatszerkesztő Budai Tamásnak is egy ilyen klasszikus feltárás, a zugligeti Tündér-szikla és környéke az egyik kedvence a kötetben bemutatott érdekességek közül: „A könyvben szereplő képek alapján azt gondolhatná az ember, hogy azért a Tündér-szikla a kedvencem, mert a kisebbik lányommal jártam körbe ezt a vidéket, aki szinte majdnem mindegyik képen rajta van. De ez csak részigazság! Egyrészt nagyon szép ez a környék, tele van egészen érdekes formájú sziklaalakzatokkal. Szakmailag pedig azért izgalmas, mert azok a hidrotermális és eróziós folyamatok, amelyek a hegység jelenlegi domborzatát kialakították, itt gyönyörűen fel vannak tárva és részleteikben is tanulmányozhatók.”

A kötet végébe hajtogatott 1:50 000-es méretarányú földtani térképen követheetők azoknak a kivágatoknak a körvonalai, amelyek az egyes objektumok ismertetésénél szereplő, részletesebb földtani térképek helyzetét mutatják. Ezek a részletes térképek egyrészt segítenek az érdekességek felkeresésében, hiszen az utcanevek is fel vannak tüntetve, másrészt részletesen bemutatják az adott környék földtani felépítését. Sőt, más egyéb, a talpunk alatt húzódó különlegességekre is felhívják a figyelmet!

„Én annak idején végigjártam az összes budapesti barlangot – meséli Gyalog László, a kötet egyik szerkesztője. – Ez persze nem tegnap volt, még 14 éves koromban. Azóta nem sokat foglalkoztam a barlangokkal, de most, hogy ezt a kötetet szerkesztettük, próbáltunk minél több érdekességet összegyűjteni. Nekem a felszínre vetített barlangtérképek tetszenek a legjobban, amelyeken jól látszik, hogy melyik utca alatt milyen barlang húzódik éppen. Nagyon örülök, hogy sikerült ezeket összegyűjteni egy kötetbe. Ezekhez kapcsolódik még – bár nem természetes barlang – a könyvben szereplő két pincerendszer is, a budafoki és a kőbányai. Azoknak az alaprajzai is megtalálhatók a megfelelő térképeken.”

A vízföldtani érdekességek között vannak fürdők (pl. „Felhévízi fürdők”, Gellért-hegyi fürdők), források és a fővárost ivóvízzel ellátó kutak is. „Budapesthez természetes módon hozzátartozik a víz – veszi át a szót Pelikán Pál, a kötet másik szerkesztője. – Már az őstelepülésnek, Aquincumnak a neve is vizet jelent. Fővárosunk a meleg fürdőiről ismert, de az itt található barlangok kialakulása is a vízhez kapcsolódik. Ezek egyik legérdekesebbje a Molnár János-barlang, amelyik majdnem teljes egészében víz alatt van, éppen most születik. A tudományos jelentősége az, hogy az aktív járatokban „működés közben” tanulmányozhatók a hévizes eredetű barlangokat kialakító folyamatok. Azaz a víz, amely a már kiemelkedett barlangokat (Ferenc-hegyi, Mátyás-hegyi stb.) kioldotta, az a Molnár János-barlang járatait még most alakítja. További kapcsolódási pont a vízhez a vízellátás, hiszen egy ekkora városnak a vízellátása is egyedülálló. Azok a vízművek, amiket Budapesten a XIX. század második felében építettek, azok úttörő jelentőségűek voltak!”

A könyv első részében akár egy külön kötetet is megtöltő, általános földtani és vízföldtani ismertető kapott helyet: a területen található 60 barlang, 16 tanösvény, 26 földtani alapszelvény, 64 tó, 21 forrás és 24 fürdő alapadatai szerepelnek benne részletesen. Gyakorlatilag minden össze van itt gyűjtve, aminek bármilyen földtani-vízföldtani vonatkozása van. A nagyrészt Gyalog László által akkurátusan összegyűjtött adatok azonban nem csupán száraz táblázatok: „Nekem nagyon tetszettek a patakok, tavak, hogy milyen sok tavacska, apró kis patak van a főváros területén és környékén, amelyeket nem is ismerünk, pedig sokszor elmegyünk mellettük busszal, villamossal, vagy akár gyalogosan. Például csak menjünk végig a Gellért-hegy tövében, az Erzsébet hídtól a Gellért tér felé! Útközben nagyon sok márványtáblát láthatunk a falon, amelyek a sok-sok forrásra hívják fel a figyelmet.”

A geokalauzban olyan „földtani objektumok” is helyet kaptak, amelyekről elsőre biztosan nem a geológia jut az olvasó eszébe. Ilyen például az Országház, a WestEnd, a Dohány utcai zsinagóga, vagy Budapest metróhálózata. „Ez az én ötletem volt – mondja Maros Gyula, a könyv harmadik szerkesztője –, de végül mindenki elfogadta, és azt hiszem, hogy ettől kicsit kuriózum is lett ez a kötet, mert kibővítette a tárgykörét. Nem példa nélküli ez a városi kirándulásvezető, mert lehet ilyet találni például Londonban is, de hazánkban ez az első. Olyan pluszt adott az eddigi Budai-hegységi kirándulásvezetőkhöz, ami mindenkinek tetszett.” „Az is szempont volt – veszi át a szót Budai Tamás –, hogy a pesti oldalon viszonylag kevés geológiai látványosság van és ezekkel a szép épületekkel próbáltuk kiegészíteni az itteni látnivalókat. Valóban nem teljesen új az ötlet, mert ennek egy részét Főzy István geológus-kollégánk lelőtte már a Metró kövei sorozatával, néhány évtizeddel ezelőtt, amit használtunk is egyébként e könyv összeállításakor.”

A 314 oldalas kötet kereskedelmi forgalomba nem kerül, de az Intézet könyvtárában (1143 Budapest Stefánia út 14., e-mail: mafi.library@mfgi.hu) igényelhető, illetve online változatban a map.mfgi.hu oldalon érhető el.