A temetők élővilága

A temetők említése kapcsán a gyász vagy az elmúlás jut elsőként eszünkbe, a személyes emlékek mellett azonban kultúránk szerves részeit is képezik. De gondolnánk-e rájuk úgy, mint a biológiai sokszínűség utolsó mentsváraira?

Valószínű, eszünkbe sem jutna, sőt a tudósok többsége is csak az utóbbi évtizedekben fedezte fel jelentőségüket ezen a téren.
Molnár V. Attila (a Debreceni Egyetem Növénytani Tanszékének munkatársa) egy 2013-as törökországi kirándulás során gondolt először arra, hogy érdemes lenne tudományos vizsgálatok alá vetni végső nyughelyeinket. A téma Löki Viktor doktori értekezésének tárgyává vált, aztán később újabb szakértők csatlakoztak a projekthez – tizenhét országban (elsősorban a Kárpát-medence környékén) összesen közel 2800 helyszínen végeztek kutatásokat, melyek eredményeiről a Magyar Tudományos Akadémia támogatásának köszönhetően immár a hazai olvasóközönség is olvashat az Élet a halál után című ismeretterjesztő kötetben. A borítóról visszaköszönő alkotás tehetséges művészünk, Zsoldos Márton természetfestő és illusztrátor munkája.

Gazdag flóra, illetve fauna jellemezheti temetőinket: növények és állatok tucatjai népesíthetik be, sokszor egyedüli menedékként szolgálhatnak őshonos, védett fajoknak ezek a békés helyek a települések határában.
Valódi időkapszuláknak számítanak, melyek számos helyen őrizték meg a valaha mindenütt jelen lévő gyepeket azok életközösségeivel egyetemben, hiszen ezeket a térségeket a sírok miatt évszázadokon át nem bolygatták. Cserjék, esetleg kisebb fák zöldellhetnek, gombák nőhetnek, valamint színpompás virágok nyílhatnak százszámra ezeken a vidékeken. Békák, gyíkok, kígyók falatozhatnak a csúszó-mászó csigákból és rovarokból, miközben ragadozó madarak leshetnek áldozataikra a sírkövek tetején gubbasztva. Hozzájuk képest a nagyobb termetű emlősök ritkábban kerülnek szem elé, néha őzzel vagy rókával is találkozhatunk.
A szerzők hasznos tanácsokkal kívánják ellátni mindazokat, akik szeretnének tenni valamit e különleges élőhelyek megóvásának ügyében.
Társadalmi vonatkozású írások szintén helyet kaptak a könyvben – értekeznek többek között halotti szertartásaink kialakulásáról, a rítusok pszichológiai hátteréről, számunkra különös szokásokról, továbbá a magyar viszonyok átalakulásáról az Árpád-házi királyok uralkodásától kezdve egészen napjainkig. A kislexikon a szövegben előforduló idegen kifejezéseket hivatott röviden megmagyarázni.
A gazdagon illusztrált, a maga nemében hiánypótló kiadvány könyvesboltokba nem került, beszerzésének lehetőségeiről Molnár V. Attila oldalán tájékozódhatunk, illetve az alábbi e-mail címen megrendelhető: mva@science.unideb.hu

A könyvet ajánlotta: Fejes Valentin