Auguszta, Bertold2024. március 29., péntek
Könyv

Visszafordíthatatlan változások lehetősége

2020.07.20.MTA
National Geographic Magyarország

Milyen hatásai lehetnek a klímaváltozásnak Magyarországon és a Kárpát-medencében a 21. század végére? Mely területeken és hogyan érdemes alkalmazkodni e folyamatokhoz? Beilleszthető-e az ökológiai szemléletrendszer a jogrendbe? Milyen kifogásokkal, miben bízva igyekszünk kibújni az azonnali cselekvés alól?

E kérdéseket járták körül egy 2019-es vitafórum, tudományos életből érkezett, szakértői. Az ott elhangzó előadások immár önálló kötetben is olvashatók Szathmáry Eörs akadémikus szerkesztésében.

A Klímaváltozás és Magyarország című, az Osiris Kiadó gondozásában megjelent kötet közérthető formában ad naprakész, tömör, de a kutatás korlátait, problémáit el nem fedő válaszokat napjaink egyik legégetőbb kérdésére. A kötetben olvasható A Felelős Értelmiség Csoport alapítója Pálinkás József akadémikus, az MTA korábbi elnöke. A kötet jegyzeteiből tájékozódva letölthető az előadások összes ábrája, szemléltető anyaga.előadások egy 2019 októberében a Felelős Értelmiség Csoport által szervezett fórumon hangzottak el. Az előadók, illetve a kötet szerzői három nagy téma mentén foglalják össze, amit 2020-ban tudni érdemes a klímaváltozásról:

Az élettelen környezet változása;
Klímaváltozás és élet;
Klímakrízis és társadalom.

Semmiképp sem hivatkozhatunk arra, hogy nem tudtunk a globális felmelegedés kockázatáról – hívja fel a figyelmet Bartholy Judit meteorológus, az MTA doktora a kötet első „A vártnál gyorsabban változó éghajlat és következményei” című írásában. Sporadikusan ugyan, de már az 1820-as évektől fogva rendelkezésre állnak kísérleti adatok arról, hogy a földi klíma az üvegházhatás miatt még elviselhető, az 1890-es évektől fogva pedig arról is, hogy ha megduplázódik a légkörben a szén-dioxid koncentrációja, az 5-6 Celsius-fokkal emeli meg a globális átlaghőmérsékletet.

A meteorológus elemzésében ismerteti a legfrissebb, Magyarországra vonatkozó klímamodell-számításokat.

Eszerint optimistább esetben a 21. század végére átlagosan mintegy 3,5 fokkal lesznek melegebbek a nyarak, a pesszimistább forgatókönyv szerint 6,5 fokkal, és akár tízszer többször kell majd hőségriasztást elrendelni, mint manapság.

Az éves csapadék mennyiségét tekintve mai tudásunk szerint jelentős változás nem várható, de a nyarak szárazabbak lesznek, a telek pedig csapadékosabbak. „Az elmúlt néhány évben sajnos számos olyan esemény, jelenség figyelhető meg, amely arra utal, hogy az éghajlati rendszer sokkal gyorsabban és akár ugrásszerűen is reagál a növekedő antropogén terhelésre” – zárul Bartholy Judit írása (ilyen jelenség többek között a sarkvidéki területek időszakos, nagyon erős melegedése vagy a metánfelszabadulás az elvileg fel nem olvadó, ún. permafroszt talajrétegekből).

Több víz, több aszály
A klímaváltozás hatásainak jó 80 százaléka vízzel, vízen keresztül és a víz által mutatkozik meg. A hidrológiai ciklust tekintve a fő hatás nagy valószínűséggel az lesz, hogy a víz körforgása felgyorsul, sőt, számos jele van annak, hogy e ciklus már most is alapvetően más, mint volt. Ennek egyik látlelete a szélsőséges jelenségek előfordulási valószínűségének növekedése – állapítja meg Szöllősi-Nagy András hidrológus, az MTA Vízgazdálkodás-tudományi Bizottságának tagja A klímaváltozás hidrológiai hatásai: több víz, több aszály – mit tehetünk? című írásában.

„Megváltoznak a mértékadó helyzetek, azonközben a Föld vízkészlete épp annyi lesz, mint a holocén elején. Viszont a népesség növekedése következtében a század közepéig várhatóan drasztikusan tovább csökken az egy főre jutó vízkészlet” – írja a szakértő.

Szöllősi-Nagy javaslatai között szerepel, hogy a vízgazdálkodásban el kell szakadni a klasszikus építőmérnöki szemlélettől, ahol lehet, természetközeli, ökoszisztéma-szolgáltatásokkal kell ellátni a korábban csak műtárggyal megoldhatónak tartott igényeket. A racionális és felelős vízgazdálkodást digitális modellekkel, big data adatfeldolgozással kell segíteni.

Végtelen növekedés véges térben?
„Egyre több visszafordíthatatlan változás lehetőségére derül fény, melyekkel együttesen egy »forró világ« állapot csapdájába kerülhetünk” – írja a kötetben Vida Gábor ökológus, az MTA rendes tagja.

Az akadémikus szerint szemléletbeli-módszertani tévedés, hogy az emberiséget elkülöníthetőnek tartjuk a természeti környezettől.

A megoldás szerinte egyszerű, ám gyakorlatilag szinte kivitelezhetetlen: kevesebben kellene lennünk, és kevesebbet kellene fogyasztanunk. „Be kellene látnunk, hogy véges térben nincs végtelen anyagi növekedés” – írja Vida, majd Herman Daly ökológus-közgazdászra hivatkozva vakhitnek, mániának minősíti a folyamatos gazdasági növekedésbe vetett reményeket. A gazdálkodásnak globális mértékben ökológiai jellegűvé kell válnia, megújuló anyag- és erőforrásokra alapozva.

Új kórokozók, új védekezési módszer
A klímaváltozás korábban kevésbé nyilvánvaló kockázata volt, hogy a folyamat hatására különféle kórokozók új helyeken és új gazdaszervezetekben telepedhetnek meg. Földvári Gábor, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont Evolúciótudományi Intézetének kutatója és Szathmáry Eörs, a kutatóközpont főigazgatója összefoglalójukban az afrikai sertéspestisre, egy Európában új, a búzát támadó rozsdagombatörzsre, a Zika-vírusra, valamint a világjárványt okozó SARS-CoV–2-re hivatkoznak, amikor megállapítják: „Az újonnan felbukkanó kórokozók jelensége egzisztenciális fenyegetést jelent az egész emberiség számára, de különösképpen a technológiailag fejlett, nagyvárosokban élő lakosságra nézve”. A kutatók szerint a klímaváltozás okán és nyomán felbukkanó új kórokozók esetében is a felkészülés és a megelőzés a jobb stratégia, már csak azért is, mert a kórokozók körülbelül 80-90 százalékát nem ismerjük.
Javaslatuk lényege az úgynevezett DAMA (Document, Assess, Monitor, Act – „dokumentáció, értékelés, monitoring, cselekvés”) módszertan széles körű alkalmazása. A dokumentálás taxonómiaközpontú folyamat, leginkább a tünetmentes rezervoár gazdákat kell figyelemmel kísérni. Az értékelés filogenetikai központú, de sokkal jobban kell értenünk a kórokozók hatalmas diverzitásának ökológiai hátterét is. A monitoring során evolúció-, ökológia- és populációbiológiai eljárásokat ajánlott alkalmazni, míg a cselekvés vezető irányelve az elővigyázatosság, a cél a kórokozó terjedésének megelőzése. „A DAMA-n alapuló megelőzési akcióterv megvalósítása komoly anyagi ráfordítást igényel, de e befektetések többszörösen megtérülnek” – írják a kutatók.

A szembenézés szükségessége
A klímaváltozás egyik közvetlen oka, hogy a motorizált közlekedés légszennyezéssel jár, ám a közvetett társadalmi összefüggésekről – százmilliók tekintik státuszszimbólumnak az autót – hajlamosak vagyunk elfeledkezni. Boda Zsolt, az ELKH Társadalomtudományi Kutatóközpont főigazgatója A klímaváltozás mint társadalmi probléma című írásának kiindulópontja:  szembenézni azzal, hogy a társadalom működésében mi minden akadályozza a klímavédelmi megoldások elterjedését, mint nem venni tudomást róla. A problémák nagyságát jól jelzi – írja a politológus –, ha elképzeljük, milyen következményekkel járna a ma ismert nagyipar átalakulása vagy a növekvő számú és/vagy jövedelmű világnépesség élelmezése.

A kutató szerint kérdéses, hogy egy fenntartható gazdaság egyáltalán milyen mértékben lehet globális, és mennyiben kell visszaalakulnia a lokális szintekre, vagy mennyire kell új szervezeti és működési formákat alkalmaznia - tekintve, hogy a globalizáció számos esetben a felelősség intézményes szétterítését jelenti.

Mivel annyira komplex a probléma, és oly mértékben nincs receptünk a kezelésére, Boda Zsolt szerint társadalmi szinten támogatni kellene a legkülönfélébb gazdálkodási vagy fogyasztási modellkísérleteket, mint az ökofalvak, a többfunkciós mezőgazdálkodás, a kis léptékű vízgazdálkodási modellek vagy a megosztáson alapuló gazdaság, mert előre nem tudhatjuk, melyek járulnak hozzá a jövő megoldásaihoz.

Indokolatlan a halogatás
Az, hogy egy környezeti probléma mennyire fontos, értékválasztáson alapuló, azaz kizárólag racionális úton el nem dönthető kérdés – ebből indul ki Antal Miklós, az MTA-ELTE Lendület Új Vízió Kutatócsoport vezetője a kötetben közölt írásában. Ilyen normatív kérdés például, hogy miként vegyük figyelembe a klímaváltozás különböző időpontokban felmerülő hatásait, arra gondolva, hogy a mai folyamatok ezer években mérhető következményekkel járnak.

Tehát indokolatlan azért halogatni ma a megoldásokat, mert abban bízunk, hogy a jövőben bármilyen problémát könnyebben meg tudunk majd oldani, mert gazdagabbak leszünk.

„Könnyen lehet, hogy a piac már rég nem fog létezni, amikor a most kiváltott éghajlatváltozás hatásai még érezhetők lesznek”. A bonyolult, de racionálisan megválaszolható kérdések normatív szempontokkal, ellentétes álláspontokkal keverednek, ez pedig komplexitási válságot okoz – állapítja meg a kutató. Az ember ilyen helyzetben hajlamos az egyszerűsítésre, a magabiztos politikusok, a népszerű influencerek vagy egyszerűen a többségi álláspont követésére. Antal szerint félre kell tenni az „értékítéletektől mentes” döntéshozatal mítoszát, és a fenntarthatóbb jövő érdekében fel kell vállalni a racionális érvek, értékek és hitvallások ütköztetését.

Látszatintézkedés vs. őszinte cselekvés
Az üzleti életben a környezeti költségek számbavételére használt kontrollingeszközök alkalmatlanok az új üzleti modell szerint tevékenykedő vállalatok környezeti teljesítményének értékelésére. Az új üzleti modell lényege a platformjelleg: a platformtípusú vállalatnak vásárlók helyett felhasználói vannak, akik egyaránt lehetnek szolgáltatók és a szolgáltatást igénybe vevők. Ugyanakkor a hagyományoshoz képest a platformtípusú vállalatnak jóval kisebb hatása van az általa nyújtott szolgáltatás környezeti jellemzőire – figyelmeztet írásában Zilahy Gyula, a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Környezetgazdaságtan Tanszék egyetemi tanára. Az új üzleti modellek térhódítása egyfelől csökkentheti a hagyományos környezeti kockázatokat (például valószínűsíthetően kevesebb környezeti terheléssel jár egy új közösségi hálózati applikáció, mint egy új olajvállalat létrehozása és piaci bevezetése), de új kockázatok is megjelenhetnek. Ami az állami szabályozást illeti, „egészen addig szükség lesz a kormányzati beavatkozásra, amíg a vállalatok számára csábító lehet látszatintézkedésekkel helyettesíteni az őszinte cselekvést” – zárja Klímaváltozás az üzleti életben? című elemzését Zilahy Gyula.

Jogot az ökológiai egységeknek!
A klímaváltozás kockázatainak csökkentésében mérföldkő lehet az ún. biotikus közösségek jogalanyiságának elismerése. Ha az állatoknak lehetnek, akkor miért ne lehetnének jogaik a fáknak és a növényeknek, pontosabban annak az ökológiai egységnek, amelynek élőterülete az erdő? – kérdezi Az ökológia integrálása a jogrendbe című írásában Deák Dániel, a BCE Gazdaság- és Közpolitika Intézet kutatóprofesszora. Az állat- és növényvilág együttesét jogi személyiséggel felruházni azért sem tűnik lehetetlennek, mert egy alapítvány vagyontömege is rendelkezik jogi személyiséggel. A cél az egyenlőség elmélyítése, a joggyakorlatnak az ökológiai értékekre figyelemmel levő átalakítása. „Fontos, hogy az ember felelősséget vállaljon azért is, ami jelenleg jogilag nem értelmezhető, de ami a természeti környezetével folytatott anyagcsere megkerülhetetlen következménye, ideértve a jövő nemzedékeinek érdekeit is” – derül ki az összefoglalóból.

Ökológiai politika
A kötet ismeretterjesztő, racionálisan érvelő szövegei közül vállaltan kilóg Lányi András író, filozófus, az ELTE Társadalomkutatások Módszertana Tanszék tanárának írása, a Hét remek kifogás, miért ne tegyünk semmit a klímakatasztrófa ellen. Lányi szerint az ökológiai katasztrófa csupán tünet, a lényegi folyamat a kortárs ipari civilizáció válsága, amelyben a társadalmakat vészes tétlenség jellemzi. Mi lehet erre a magyarázat? Az író ironikus stílusban a jövő nemzedékek szemszögéből sorolja fel a manapság népszerű mentségeket és kifogásokat:

A tagadók szerint az ökológiai katasztrófa, a klímavészhelyzet csupán „a zöldek” kitalációja.

A pesszimisták szerint, mivel már semmit sem lehetünk az ökoszisztémák összeomlása ellen, hát utánunk az özönvíz.

A tech-hívők szerint a természetromboló beavatkozásokat még több technológia bevetésével kell ellensúlyozni.

A közgazdászok ugyan realistábbak, mint az előbb felsorolt csoportok, de elfeledkeznek arról, hogy a természet szolgáltatásai beárazhatatlanok, s arról is, hogy környezetünk teherbíró képességének korlátai a mértékletességre figyelmeztetnek, ám ezt a nyereségelvű piaci verseny nem ismeri.

A moralisták arra hivatkoznak, hogy fogyasztói szokásainkat kellene feladnunk, félretéve, hogy ezen attitűdöket, szokásokat éppen a jóléti kapitalizmus generálja.

A diplomaták arra hivatkoznak, hogy a kormányok és tanácsadóik majd világszervezetek keretében intézkednek az emberiség érdekében, de arra nem, hogy a fél évszázada tartó környezetvédelmi alkudozás, a klímacsúcsok sorozata mennyire hatástalan.

Végül a bal- vagy jobboldali radikálisok különböző társadalmi csoportok, rétegek kapzsisága eredményének láttatják a környezetszennyezést és a felmelegedést, és e csoportok kiiktatását javasolják, de nem foglalkoznak azzal, hogy miként lehetne kisebb az emberiség ökológiai lábnyoma.

Lányi a kiutat a kis léptékű, helyi kezdeményezésekben látja, mert álláspontja szerint „minden igazán nagyszabású újítás kisebb közösségekben ver gyökeret, mielőtt szélesebb körben terjedni kezdene.

Lehet, hogy a Földet nem mentik meg a helyi emberek, de a földjüket meg tudják és meg akarják menteni, ez közvetlen, elemi érdekük, ezért ennek legalább van némi esélye.” Az ökológiai politika alapelve tehát a decentralizáció, az érintettek bevonásával zajló döntéshozatal, vagyis az önrendelkezés, a nyilvános versengés és a felelősségre vonhatóság.

 

 
Az évtized legfontosabb könyve

Az évtized legfontosabb könyve

Ha csak egy könyvre jut időnk mostanában, ez legyen az: Jordán Ferenc – Az ember vége, a természet esélye

Árkon-bokron Albániában

Árkon-bokron Albániában

A Magyar Biológiai Társaság kiadásában jelenik meg az Árkon-bokron Albániában című könyv, amely fiatal, részben múzeumi botanikusok tanulmányútjainak népszerű élményeit összegzi.

Rokonok vagyunk

Rokonok vagyunk

Dr. Jane Goodall ajánlásával megjelent a Rokonok vagyunk című kötet, amely a magyar állatkertekben élt csimpánzok nem mindennapi történetét meséli el.

Együnk jókat, okosan!

Együnk jókat, okosan!

Az idő fáradhatatlan, egyre diktálja az ütemet. Legtöbbünk életét a munkában és azon túl is naptár, határidőnapló, ütemterv és órarend irányítja, ritmusát a percek, órák és napok özöne adja.

Távoli népekről, legendákról, szokásokról

Távoli népekről, legendákról, szokásokról

November végén jelent meg Harmincz Rita: Keleti Mesék című könyve, ami egy 43 különálló történetből álló felnőtteknek szóló utazós novelláskötet.

National Geographic 2024. márciusi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

18 780 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlapNational Geographic 2021. májusi címlapNational Geographic 2021. júniusi címlapNational Geographic 2021. júliusi címlapNational Geographic 2021. augusztusi címlapNational Geographic 2021. szeptemberi címlapNational Geographic 2021. októberi címlapNational Geographic 2021. novemberi címlapNational Geographic 2021. decemberi címlapNational Geographic 2022. januári címlapNational Geographic 2022. februári címlapNational Geographic 2022. márciusi címlapNational Geographic 2022. áprilisi címlapNational Geographic 2022. májusi címlapNational Geographic 2022. júniusi címlapNational Geographic 2022. júliusi címlapNational Geographic 2022. augusztusi címlapNational Geographic 2022. szeptemberi címlapNational Geographic 2022. októberi címlapNational Geographic 2022. novemberi címlapNational Geographic 2022. decemberi címlapNational Geographic 2023. januári címlapNational Geographic 2023. februári címlapNational Geographic 2023. márciusi címlapNational Geographic 2023. áprilisi címlapNational Geographic 2023. májusi címlapNational Geographic 2023. júniusi címlapNational Geographic 2023. júliusi címlapNational Geographic 2023. augusztusi címlapNational Geographic 2023. októberi címlapNational Geographic 2023. novemberi címlapNational Geographic 2023. decemberi címlapNational Geographic 2024. januári címlapNational Geographic 2024. februári címlapNational Geographic 2024. márciusi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket