Az emberszabásúak nyomában: képregény meséli el három legendás kutatónő történetét

Jane Goodall, Dian Fossey és Biruté Galdikas neve ma egyet jelent a modern főemlőskutatással, ám amikor az 1960-as években megkezdték terepmunkájukat, korántsem volt magától értetődő, hogy nők vezethetnek nagyszabású expedíciókat. Sőt, munkamódszereik sem számítottak éppenséggel szokásosnak.

Louis Leakey antropológus volt az, aki felismerve kivételes megfigyelőképességüket megbízta őket az ember legközelebbi rokonainak tanulmányozásával. Goodall csimpánzai, Fossey gorillái és Galdikas orangutánjai révén alapjaiban változott meg a főemlősökről – és rajtuk keresztül saját evolúciónkról – alkotott képe.

Vizsgálataik bebizonyították, hogy az eszközhasználat, az összetett társas kapcsolatok, az érzelmek vagy akár az egyéni személyiség korántsem kizárólag fajunk sajátosságai. Sikereik egyúttal hozzájárultak ahhoz is, hogy a nők tudományos munkáját sokkal nagyobb elismerés övezze, példát mutatva a későbbi kutatógenerációknak.

Legyél Te is előfizetőnk!Tetszik a National Geographic online tartalma? A nyomtatott magazinban további, máshol nem elérhető történeteket és fotókat találsz. Aktuális előfizetési akciónkról itt tájékozódhatsz.

Az ő kivételes történetüket dolgozza fel Jim Ottaviani szerzősége és Maris Wicks grafikái mellett Az emberszabásúak: Jane Goodall, Dian Fossey és Biruté Galdikas, a rettenthetetlen kutatók című képregény. Az angolul 2013-ban megjelent kötet 2026-ban a Gingo Kiadó gondozásában magyarul is olvashatóvá vált – a szakmai lektorálásért a Jane Goodall Intézet Magyarország volt felelős.

Noha a képregény alapvetően gyermekeket – elsősorban általános iskolásokat – céloz meg, illetve próbál bevonni a tudományos világba, tipikusan olyan alkotásról van szó, amely az egész család számára szórakoztató lehet.

Közérthetően az emberszabásúakról

A történet három, egymással párhuzamosan futó sztorit mesél el, amelyeket Louis Leakey személye kapcsol össze. Megismerhetjük a Tarzan-könyveken felnövő, kalandvágyó Goodallt, a gorillák megszállott kutatójává váló Fosseyt és az orangutánok világában otthonra lelő Galdikast. A képregény nemcsak a korszak legfontosabb főemlőskutatási eredményeit mutatja be közérthetően, hanem azokat az akadályokat is, amelyekkel a három nőnek szembe kellett néznie – az orvvadászoktól a politikai akadályokon át a tudományos közegben élő előítéletekig.

A kötet egyik legnagyobb erénye, hogy nem tudományos tankönyvként, hanem lendületes, könnyed – olykor kifejezetten humoros – történetként vezeti végig az olvasót a legfontosabb felfedezéseken. Az eszközhasználat felismerésétől a gorillák családi életének vagy az orangutánok viselkedésének megértéséig minden jelentős tudományos eredményt egyszerűen, mégis pontosan szemléltet.

5 fotó

A szerző nem idealizálja főszereplőit, megjelennek személyes hibák, konfliktusok, sőt Leakey ellentmondásos személyisége is. Ettől a történet hitelesebb és emberibb lesz, miközben világosan megmutatja, miért vált ez a három kutató embert próbáló körülmények között is a természetvédelem és a tudomány ikonikus alakjává.

Három nő, három történet

Wicks rajzai külön figyelmet érdemelnek: a három kutató története vizuálisan is eltérő karaktert kap.

• Goodall fejezeteit letisztultabb képi világ jellemzi;
• Fossey történetében részletgazdagabb természeti környezet és sűrűbb kompozíciók dominálnak;
• míg a Galdikashoz tartozó oldalakon gyakoribbak a dinamikus közeli nézetek és az olykor szándékosan megtört panelszerkezet.

Bár a három történet vizuálisan is elkülönül, végül mégis egységes egésszé áll össze, akárcsak a három kutató életműve.

Szerkesztőségünk számára külön örömöt jelent, hogy a képregényben többször is feltűnik a National Geographic munkája. A magazin nem csupán dokumentálta Goodall, Fossey és Galdikas kutatásait, hanem több esetben azok támogatásában is fontos szerepet vállalt. A már-már legendás fotóriportok és filmek emberek millióival ismertették meg a csimpánzok, gorillák és orangutánok világát, jelentősen hozzájárulva ahhoz, hogy a három kutató munkája világszerte ismertté váljon.