Kanibálok voltak a neandervölgyiek?
Különösen mostoha körülmények között a neandervölgyi ősemberek valószínűleg emberevők lettek - legalábbis erre utalnak az újabban előkerült csontleletek.
Spanyol kutatók megvizsgálták az észak-spanyolországban talált 43 ezer éves neandervölgyi csontmaradványkat és megállapításaikat az Egyesült Államok Tudományos Akadémiájának folyóiratzában (PNAS) közölték. Ezek szerint kannibalizmusra utaló vágások és törések nyomait találták a fosszíliákon. Ráadásul néhány neandervölgyi fogainak vizsgálata kimutatta, hogy növekedésük éveiben több időszakban is hiányos volt a táplálkozásuk.
Az Antonio Rosas, a madridi Országos Természettudományi Múzeum (CSIC) munkatársa által vezetett kutatócsoport tagjai gyermekek koponyacsontjain olyan vágásokat találtak, amelyek megnyúzásra utalnak. Szétdarabolásra utaló nyomokat mindenekelőtt hosszú csontokon, így az alkar-, comb- és lábszárcsontokon mutattak ki.
Ahhoz azonban, hogy ezeket a kannibalizmusra utaló jeleket bizonyítottnak tekinthessék, a kutatók szerint a neandervölgyiek csontjain talált nyomokat előbb össze kellene hasonlítani állati csontokon lévő hasonló jelekkel.
Ez azonban az ismertetett kutatás során nem volt lehetséges, mert nem találtak állati maradványokat. Ezért nem lehet teljes bizonyossággal állítani, hogy a neandervölgyiek emberevők lettek volna – hangsúlyozta Rosas.
Ennek ellenére a leletek világosan arra utalnak, hogy legalábbis csontvelőt és agyvelőt fogyasztottak, ami a neandervölgyi emberek nyilván szűkös táplálkozási viszonyaira való tekintettel nagyon is indokoltnak tűnik – vélekedtek a kutatók.
Rosas és társai emellett újabb bizonyítékokat találtak arra az elméletre, amely szerint Európában különböző, egymástól földrajzilag elkülönülő neandervölgyi csoportok éltek. Ezek szerint a dél-európai populáció többek között szélesebb és laposabb formájú arcával különbözött a többitől.
..
Kapcsolódó cikkeink: