Száz éve született Louis Leakey

Louis Leakey és felesége Mary, valamint második fiuk, Richard kulcsfontosságú felfedezéseket tettek az első ember kialakulásával kapcsolatban. Louis és Mary örökségét Richard és az ő felesége, Maeve ápolta, folytatta tovább. A család harmadik generációjának egyik tagja is kutatóként tevékenykedik: Richard lánya, Louise szintén hasonló területen dolgozik.

Louis Leakey Kabetében, Brit Kelet-Afrikában született egy misszionárius családjában. Ezt a volt brit gyarmatot ma Kenyának hívják. Louis Leakey 12 éves korában találta az első fosszíliákat, és ekkor határozta el, hogy régész akar lenni.

Diplomáját Cambridge-ben szerezte meg, és ezután annak a darwini tézisnek az igazolására szentelte életét, miszerint az emberiség bölcsője Afrikában ringott, vagyis innen származik a homo sapiens. Akkoriban ugyanis még az volt a közhiedelem, hogy az ember valahonnan Ázsiából ered.

Leakey 1926 és 1935 között számos ásatást végzett Kelet-Afrikában, ahol az ember őseinek maradványait szerette volna feltárni. Elsősorban az Olduvai-szurdok vidékét kutatta, amely mintegy száz méter mély, harminc kilométer hosszú katlan, nem messze a Ngorongoro krátertől. A hely már korábban is ismert volt, hiszen a német tudós Wilhelm Kattwinkel fedezte fel azt 1911-ben.

Leakey két évtizeden át hiába ásatott Olduvai környékén, semmilyen nagyobb jelentőségű fosszíliára nem bukkant rá. Első feleségétől Friedától 1933-ban elvált. Második házasságát 1936-ban kötötte meg Mary-vel. Együtt gyűjtötték a korai ember-, illetve emberelőd-alkotta tárgyakat, eszközöket, amelyek bazaltból és kvarcitból készültek.

Fosszilis, megkövesedett csontokat is találtak, amelyek kihalt emlősöktől származtak. Első nagyobb felfedezésük egy pre-humán állkapocs volt, amelyet Proconsulnak neveztek el. 1945-ben Leakey lett a nairobi Coryndon Memorial Museum kurátora.

A negyvenes évek végén és az ötvenes évek elején a brit kormány szolgálatában állt, mint kém, később pedig bírósági tolmácsként működött közre Jomo Kenyatta perében, 1952-53 körül, amikor a függetlenségi párt vezetőjének ügyét tárgyalták.

Az ötvenes évektől kezdve Leakey-ék expedíciói számos fontos felfedezéssel jártak Olduvai környékén. Az emberszabásúak fosszíliái közül számosat hoztak napvilágra, egyikőjüket például Zinjanthropus-nak nevezték el. Ezt az emberelődöt ma Australopithecus boisei néven emlegetik a tudósok. A Zinjanthropust egyébként Mary Leakey találta 1959-ben, a legmélyebb és legrégebbi feltárási területen. Mindez híressé tette Leakey-éket: Louis cikket írt a National Geographic magazinnak. Ebben megbecsülte a Zinjanthropus korát, amely szerinte mintegy 600 ezer évre volt tehető. Ebben ugyan tévedett, de a felfedezés jelentősége ezáltal sem csökkent. A University of California at Berkeley geofizikusai azóta 1, 75 millió évben állapították meg a „Zinj” korát.

Az ásatások nagyon gazdag fosszilis állatvilágra is utaltak. Leakey segítői, pártfogoltjai között volt Dian Fossey, aki a hegyi gorillákat tanulmányozta, és Jane Goodall, aki világszerte ismertté vált a csimpánzok életmódjáról folytatott kutatásaival. Goodall egyébként szintén a National Geographicban számolt be kutatásairól.

Louis Leakey 1972. október 3-án hunyt el Londonban.