Új elméletek az Árpád-kor településeiről
Egy Vas megyei régészeti feltárás kapcsán a kutatók módosíthatják az Árpád-kor településeiről, lakóházairól mindmáig kialakított tudományos képet. Akár az is bebizonyosodhat, hogy eleink nem is olyan szegényes környezetben éltek, mint azt az 1950-60-as években gondolták...
Kora Árpád-kori településre bukkantak a Savaria Múzeum munkatársai Celldömölk külterületén, a Ság-hegy lábánál – erősítette meg a hírt a geographic.hu-nak Ilon Gábor, a Vas megyei intézmény régészeti osztályának vezetője, a Savaria Múzeum igazgató-helyettese.
A területet azért vizsgálták át, mert ott termálfürdőt kíván építeni a celldömölki önkormányzat. A kutatást egy fiatal régész, Pap Ildikó Katalin irányítása alatt végezték a Vas megyei szakemberek. Ilon Gábor lapunknak beszámolt arról, hogy a feltárás – amelynek csak az első szakasza zajlik jelenleg – eddigi állása szerint egy olyan településre bukkantak a régészek, amely feltehetően a XIII. századig létezett. A megszűnés okairól egyelőre nem lehet sokat tudni, mindenesetre nem kizárt, hogy a tatárjárás következtében pusztult el a falu. Jövőre folytatódik a kutatás, és akkor a teljes, öthektáros területet megvizsgálják, így végérvényesen el lehet majd dönteni, hogy milyen korból származnak a településmaradványok.
Végre a településszerkezet is kutatható
A lelet tudományos értéke azért jelentős, mert Vas megyében ez az első Árpád-kori épületcsoport, amelynek vizsgálata során a településszerkezet is kutatható. Eddig csak különálló házakat tártak fel e korból Szombathely környékén, most viszont utcasort is találtak, és néhány más házra is rábukkantak. Ebből a településszerkezet kutatói a falu típusára következtethetnek. A leletek egyébként Magyarországon nem számítanak különlegesnek, az Alföldön számos hasonló településmaradványt találtak – különösen az autópálya-építkezések lendítették fel az ottani régészeti munkálatokat – magyarázta Ilon Gábor.
A mostani feltárás számos területen hozzájárulhat ugyanakkor az Árpád-kor jobb megismeréséhez, akár végérvényesen is átalakíthatja a korszak településeiről alkotott elképzeléseket – magyarázta a Savaria Múzeum régészeti osztályának vezetője. Korábban, évtizedekkel ezelőtt ugyanis úgy képzelték el a tudósok, hogy az Árpád-kor, illetve az ezt megelőző honfoglalás népessége rendkívül igénytelen körülmények között, szinte putrikban lakott. Ablaktalan, kémény nélküli, füstös kunyhókat, földbe vájt épületmaradványokat rekonstruáltak, s ebben a munkában élen járt a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM), ahol fel is építettek egy elképzelt Árpád-kori építményt.
Időközben azonban egyes szakemberek szerint eljárt az idő az MNM, és különösen az ott dolgozó Méri István elképzelései felett. Ma már – úgy tűnik -, hogy az Árpád-kor településein korántsem voltak olyan szegényesek a lakhelyek, mint azt a második világháború után gondolták. A helyiségek alapterülete legalább kétszer nagyobb lehetett, mint azt előzőleg feltételezték, és gazdagabb leletegyüttesek is előkerültek.
Változik a kép
Ennek alapján a tudósokban változott a kép, és ennek szép példája a Nógrád megyei Szarvasgede, ahol például egy „biohistóriai” parkot hoztak létre, rekonstruálva az Árpád-kori mezőgazdaságot, azt, hogy miként élhettek akkoriban az emberek, s így természetesen a lakóhelyüket is megpróbálták „modellezni”. Ma már jól látszik, hogy sokkal fejlettebb volt a XI-XIII. századi civilizáció, mint ahogyan azt sokan elképzelték – magyarázza Ilon Gábor.
Visszatérve a Vas megyei feltáráshoz, a Ság-hegy lábánál előkerült leletek önmagukban nem képviselnek kivételes értéket: régi pénzeket találtak ugyan, amelyek a datálást segítik elő (a talált pénzveretek alapján tudták a régészek, illetve a numizmatikusok behatárolni azt az időszakot, amíg a település lakott volt). Így például nyilvánvaló, hogy az a terület, amelyet idén tártak fel, a tatárjárás után már nem volt lakott, és még a Honfoglalás idején sem éltek itt emberek. Ugyanakkor a jövőre tervezett második kutatási fázisban az is kiderülhet, hogy az öthektáros terület más részein esetleg később is lakott népesség.
A celldömölki feltárás hozzájárulhat a szélesebb régió, tehát az Északnyugat-Dunántúl régészeti leleteinek pontosabb értelmezéséhez is. Itt elsősorban a Ság-hegynél előkerült fenékbélyeges kerámiaedények segíthetnek. A kutatók szerint ezek a szinte „mesterjeggyel” ellátott fazekasipari termékek a Győr-Moson-Sopron megyei feltárásokkal együtt lehetővé tehetik a későbbiekben azt is, hogy meghatározzák a főbb kereskedelmi irányokat, az egyes mesterek „piaci hatósugarát” az Árpád-korban. Vagyis olyan jelenségek válnak tanulmányozhatóvá az Árpád-kor gazdasági életét tekintve, amelyekről korábban csak teóriákat, elméleteket lehetett gyártani, kézzelfogható bizonyítékok nélkül.