Petőfi Sándor Kína egyik legismertebb külföldi költője

Petőfi Sándor első, Kínában álló szobrát avatta fel szerdán Pekingben Medgyessy Péter miniszterelnök és Szun Csia-cseng (Sun Jiazhen) kínai kulturális miniszter a Lu Hszün irodalmi múzeumban.

A múzeum kertjében álló mellszobor – Vígh Tamás szobrászművész alkotása – leleplezése után a magyar kormányfő megtekintette a múzeum magyar vonatkozású tárlóit -, köztük a kínai Petőfi-fordításokat és -ábrázolásokat -, majd találkozott neves kulturális és Magyarországgal szoros kapcsolatokat ápoló kínai személyiségekkel, köztük Hszing Van-senggel (Xing Wansheng), Petőfi kínai fordítójával.

Petőfi középiskolás tananyag Kínában

Az agg műfordító, aki az 1950-es években Magyarországon tanult, egész életét a magyar irodalom kínai megismertetésének szentelte. Petőfi hat keménykötésű kötetben, összesen 2628 oldalon kiadott teljes életműve 1998-ban jelent meg Kínában, ezzel az ázsiai ország lett a világon az első hely, ahol a magyar szabadságharc költőjének összes művét lefordították.

Medgyessy egy magyar nyelvű, 1909-es kiadású Petőfi-kötettel ajándékozta meg az író-műfordítót, aki Arany János Toldi estéje című művének kínai kiadásával, valamint Petőfi összes műveinek kínai kiadásával viszonozta a gesztust.

A magyar költő műveit kínaiul összesen 42 kiadásban, mintegy 250 ezer példányban adták ki. Külön megjelentették a János vitézt és Az apostolt is. Petőfi Sándor költészete Kínában középiskolai tananyag. A poétát a világirodalom nagyjai között, Heine, Puskin, Shelley és a kor többi költő-óriása mellett tartják számon. A mai fiatal és a középkorú nemzedék tagjai körében alig akad olyan, akik ne ismerné Szabadság, szerelem című versét.

Jól illeszkedett a kínai forradalmi politikába

Petőfi kínai megismertetésének úttörője Lu Hszün, a XX. századi kínai irodalom megújulásának vezetője volt. Szobra, amelyet magyarországi látogatása során Csiang Cö-min korábbi kínai elnök avatott fel 1995-ben, ott áll Petőfi Sándor kiskőrösi emlékmúzeumában.

Az irodalmár egy 1907-ben megjelent művében elemezte a Nemzeti dalt, a Szabadság, szerelem c. verset, valamint részleteket közölt e művekből. Lu Hszün később a János vitézt is feldolgozta a feudális társadalmi rend kritikájának jegyében.

Petőfi első költeménye, amelyről teljes kínai fordítás készült, a Nemzeti dal, amelyet Mao Tun (Mao Dun), a híres műfordító ültetett át kínai nyelvre 1921-ben. A költő azonban akkor vált igazán ismertté a kínai értelmiség körében, amikor Lu Hszün Petőfi-elemzései 1932-ben megjelentek egy országos irodalmi folyóiratban.

Petőfi egyben az egyik legismertebb külföldi költő Kínában. Népszerűségének fő oka, hogy a költő forradalmi témájú versei jól illeszkedtek az 1920-30-as évek félfeudális Kínáját modernizálni akaró fiatal értelmiségiek törekvéseibe, gondolat- és érzelemvilágába. A népköztársaság kikiáltása után Petőfit az új kultúrpolitika forradalmi költőként tartotta számon, akkor vált Szabadság, szerelem című verse középiskolai tananyaggá.

Készül a Sorstalanság kínai fordítása

Medgyessy Péter találkozott Hszü Jen-ji (Xu Yanyi) kínai költőnővel is, aki Kertész Imre Sorstalanság című, Nobel-díjas művét ülteti át kínaira. A könyv várhatóan még ez év vége előtt a könyvesboltokba kerül, s több más Kertész-mű is napvilágot lát Kínában a közeli hónapokban.